A lelőhetetlenség mítosza megdőlhet? Új radar a láthatáron
A hiperszonikus rakéták eddig csak nehezen voltak követhetők, de egy új, fénysebességgel működő radarrendszer képes lehet a Mach-20 sebességgel száguldó rakéták nyomon követésére. A Tsinghua University kutatói által kifejlesztett rendszer, amelyet Zheng Xiaoping vezetett, földi szimulációk során mutatta meg hatékonyságát, mindössze 28 cm-es hibaarány mellett követve a rakétákat, és 99,7 százalékos pontossággal becsülve meg sebességüket a South China Morning Post és a New Atlas beszámolói szerint.
A hiperszonikus rakéták, amelyek Mach 5-nél nagyobb sebességgel haladnak, rendkívül manőverezőképesek és alacsonyan is tudnak repülni, így kikerülve a rakétaelhárító rendszereket. Az új radarrendszer lézerek és mikrohullámú kommunikáció három különböző sávjának kombinációját használja, megoldva ezzel a gyorsan mozgó elektronok által okozott hőtermelés problémáját is.
Az Egyesült Államok légi ereje nemrég tesztelte a Lockheed Martin által épített hiperszonikus rakétát, amit sokan Kína felé intézett üzenetként értelmeztek. Ez a fejlesztés azt jelzi, hogy az USA igyekszik felzárkózni Kína és Oroszország mellé a hiperszonikus fegyverek terén.
A radarrendszert eddig csak földi szimulációkban tesztelték, de az SCMP szerint elég kicsi ahhoz, hogy repülőgépekre vagy légvédelmi rakétákra is felszereljék.
Rekordmeleg napok a globális felmelegedés jegyében
Az Európai Unió Copernicus klímaváltozás figyelő szolgálatának adatai szerint július 21-én a világon eddig mért legmelegebb napot rögzítették. A felszíni levegő globális átlaghőmérséklete ezen a napon elérte a 17,09 Celsius-fokot, ami 0,01 Celsius-fokkal meghaladja a korábbi, 2023. július 6-án mért rekordot.
Az elmúlt héten több területet, köztük az Egyesült Államokat, Európát és Oroszországot is hőhullámok sújtottak, amelyek megnehezítették az emberek mindennapi életét és kihívások elé állították az energiaellátást és az egészségügyi rendszereket.
A Copernicus szerint az extrém időjárás illeszkedik az idén eddig látott felmelegedő trendekhez, és 2023 júniusa óta minden hónapot az eddigi legmelegebbnek nyilvánítottak, összehasonlítva az időjárási feljegyzések kezdete óta rögzített összes korábbi évek megfelelő hónapjaival.
Egyes tudósok szerint 2024 még melegebb lehet, mint 2023, és megdöntheti a legmelegebb év rekordját. Carlo Buontempo, a Copernicus igazgatója szerint a következő hónapokban és években új rekordok fognak megdőlni az üvegházhatású gázok miatt. A Copernicus jelentése rámutat, hogy a tíz éven át tartó, legmagasabb napi átlaghőmérséklettel bíró szakasz éppen a legutolsó tíz év, 2015-től 2024-ig tartott, és 2016. augusztus 13-án mért 16,8 Celsius-fokos rekordot 57 alkalommal döntötték meg tavaly július 3-a óta. A globális átlaghőmérséklet júniusban már 13. hónapja volt egyfolytában rekordmeleg.
