Meghalt Kertész György, a Vízipók-Csodapók írója

Hétfő éjjel 97 éves korában elhunyt Kertész György, a Vízipók-Csodapók című mű szerzője. Haláláról fia, ifjabb Kertész György számolt be a közösségi oldalán, kiemelve édesapja aktív alkotói munkásságát élete utolsó hónapjaiban is.

Kertész György nemcsak íróként, hanem hidrobiológusként és egyetemi tanárként is maradandót alkotott. Életművéért 2000-ben az ELTE rektorától aranydiplomát kapott. Pályafutása során számos területen vállalt feladatokat, többek között a haltenyésztési telepek munkájába is besegített, valamint speciális módszerekkel részt vett a BM Bűnügyi Laboratóriumának tevékenységében.

Fia búcsúzó üzenetében így fogalmazott: "Tartalmasan, szeretetben töltött 97 év után édesapánk ma éjjel elköszönt a földi léttől. Egészen utolsó hónapjaiig alkotott, életében többet adott, mint kért. Generációkat tanított szakmára, emberségre, a természet szeretetére. Emlékezzünk rá mindazzal, amit adott, amivel előre vitt bennünket" – számolt be a Telex.

Kertész György 1927. március 30-án született Nyíregyházán, és 1950-ben szerzett tanári diplomát természetrajz-földrajz szakon. Gyakornokként kezdte pályafutását az ELTE Természettudományi Kar Állatrendszertani Tanszékén, ahol 37 éven át maradt mint oktató és tudományos munkatárs. 1987-től 1992-es nyugdíjba vonulásáig az ELTE Tanárképző Főiskolai Kara Biológiai Tanszékének vezetőjeként dolgozott.

A Vízipók-Csodapók 1975-ben debütált a Magyar Televízióban, majd 1983-ban moziváltozat is készült belőle. A mese három szériája összesen 39 epizódot számlál, az első két szériát a budapesti Pannónia Filmstúdióban készítették, a harmadikat pedig a Kecskemétfilm Kft. vette át. A rajzfilm karakterei egy óriási tűzfalfestményen is megelevenednek a Józsefvárosban, a Leonardo utcában.

Nyugdíjasként sem pihent meg, tanított Debrecenben és Nyíregyházán is. Egész életében sokrétű munkát végzett több helyen is, dolgozott a Fővárosi Csatornázási Művek laboratóriumai, halgazdaságai és haltenyésztési telepeinél, és speciális vizsgáló módszerekkel részt vett a BM Bűnügyi Laboratóriumának munkájában is.

Kertész György egy alkalommal humorosan megjegyezte, hogy mesefiguráinak karaktereit gyakran hús-vér ismerősei ihlették. Ezt később hivatalosan tagadta, mivel a kijelentés több találgatást és sértődést is okozott.