Az utasok jogai és az EU politikai irányvonala
Az Európai Bizottság új iránymutatásokat tett közzé a légi utasok jogairól, miközben egy Eurobarométer-felmérés szerint az európaiak többsége nem érzi úgy, hogy elegendő információval rendelkezne az utasjogokról.
Az Európai Bizottság frissített értelmező iránymutatásokat adott ki, amelyek célja, hogy segítsék a rendeletek betartását és összehangolását az illetékes nemzeti hatóságok számára. A hétfőn közzétett dokumentumok az Európai Unió Bíróságának 2016 óta hozott ítéleteit foglalják össze, és különös figyelmet fordítanak a fogyatékossággal élő és csökkent mozgásképességű légi utasok jogaira is.
A közlemény kiemeli, hogy az uniós szinten meghatározott utasjogokat a közlekedési szolgáltatóknak kell biztosítaniuk, és a nemzeti szerveknek kell érvényre juttatniuk. Az eltérő nemzeti intézkedések összezavarhatják az utasokat, és probléma esetén nehézséget okozhat nekik, hogy megtalálják, kitől, illetve melyik hatóságtól kérhetnek segítséget.
Az Európai Bizottság által közzétett Eurobarométer-felmérés szerint az európaiak többsége továbbra sem érzi úgy, hogy elegendő információval rendelkezne az utasjogokról. A felmérésben részt vevők 33 százaléka ismeri a vasúti utazáshoz, 27 százaléka a légi közlekedéshez, és mindössze 16 százaléka a hajózáshoz kapcsolódó utasjogokat. A fogyatékossággal élő vagy csökkent mozgásképességű válaszadók 84 százaléka viszont tisztában van saját jogosultságaival.
A politikai fronton Bóka János, az európai ügyekért felelős miniszter szerint egy európai oligarchia fogja meghatározni az Európai Unió politikai irányvonalát a jövőben. Bóka úgy véli, hogy az Európai Bizottság vezetője, Ursula Von der Leyen, aki nemrégiben újra megválasztásra került, elutasította a politikai együttműködést a jobboldali frakciókkal, és ezáltal a Bizottság politikai platformja sérülékeny lesz az elkövetkező öt évben.
Bóka szerint a második Von der Leyen-bizottság pártpolitikai Bizottsággá alakult át, amely teljhatalmat akar az uniós források kezelése fölött. A miniszter szerint a Bizottság politika alapú költségvetést akar bevezetni, ami átalakítaná a jelenlegi költségvetési rendszert, és nehezen áttekinthetővé tenné, hogy mikor, mit és mire költ a Bizottság. Bóka János az InfoRádió Aréna című műsorában kifejtette, hogy az Európai Parlamentben tartott szavazás, amely során több mint 40 zöld frakciós képviselő támogatta Von der Leyen újraválasztását, aggodalomra ad okot, mivel ez a folyamat már a Juncker-bizottság idején elkezdődött, és a mostani, második Von der Leyen-bizottság már pártpolitikai bizottsággá alakult át.
Az uniós támogatásokkal kapcsolatban a miniszter elmondta, hogy nem igényel alapszerződés-módosítást, azonban komoly hatásköri kérdéseket vet fel, amelyeket jogi szempontból is meg kell vizsgálni a konkrét javaslatok függvényében. A magyar elnökségről pozitívan nyilatkozott, hangsúlyozva, hogy a politikai turbulenciák ellenére a terveknek megfelelően haladnak előre, és fokozott erővel dolgoznak az elnökségi prioritások megvalósításán. A biztosjelöltekről szóló döntések a miniszterelnök feladatai közé tartoznak, és ő fog erről érdemben kommunikálni.
Bóka János szerint Ursula von der Leyen bizottsági elnök gyakorlatilag egy információs műveleteket végző európai titkosszolgálat alapjait fektetné le, és a korábbi, még Jean-Claude Juncker által vezetett bizottság folyamatát tekintve politikai, az első von der Leyen-bizottság pedig geopolitikai bizottság volt. A most megválasztott, második von der Leyen-testület egyfajta pártpolitikai bizottsággá alakult át, mivel az újraválasztott bizottsági elnök a beszédében jól meghatározhatóan megjelölt bizonyos politikai erőket, akikkel nem kíván együttműködni és akikkel szemben politizálni kíván az elkövetkező öt évben. A bizottsági elnök programja és az Európai Unió politikája ezzel a belpolitikai színezetűvé válás és a föderalizmus irányába mutat.