Hőségriadó Magyarországon: Hogyan maradjunk hűvösek?

A meteorológusok szerint mára várható az év legmelegebb napja, helyenként akár 41 fok is lehet, és a hőhullám még sokáig tartani fog. Kelet-Európát és a Balkánt egy nagyon erős hőhullám sújtja júliusban, amely Magyarországot, különösen a Dél-Alföldet is érinti, ahol a hőmérsékleti anomália a legsúlyosabb. A trópusi éjszakák során a hőmérséklet nem csökken 20 fok alá, ami különösen megterhelő lehet. Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szerint a kánikulai napokon a mentőszolgálat eseteinek száma 15-20 százalékkal emelkedik.

Otthoni hűsítő tippek

Az OMSZ és a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNGYK) tanácsai szerint többek között a következőkre érdemes figyelni:

• Hűvös otthon: A szobahőmérsékletet napközben 32, éjszaka 24 Celsius-fok alatt kell tartani. Ha nincs légkondicionáló, éjszaka és korán reggel érdemes átszellőztetni, napközben pedig árnyékolót használni.
• Folyadék és étkezés: Napi 4 liter víz fogyasztása ajánlott, kerülendő az alkohol, a koffein és a cukor túlzott bevitel. Gyümölcsök és zöldségek fogyasztása előnyös.
• Fizikai aktivitás kerülése: A szabadtéri intenzív sport és fizikai megerőltetés kerülendő a hőségben.

Hűsölési lehetőségek a városban

Az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság listát osztott meg a klimatizált helyekről, ahol ingyen hűsölhetünk. Bevásárlóközpontok, művelődési házak, polgármesteri hivatalok, sportcsarnokok, templomok és közösségi házak szerepelnek a listán. Budapesten többek között a Budavári Palota és egyes szállodák is nyitva állnak a hőség elől menekülők számára.

Vízparti helyzetjelentés

A Balaton, a Tisza és más hazai tavak vízhőmérséklete 26 fok felett van, így kevés hűsölést nyújtanak. A Duna viszont Gödnél és Nagymarosnál 22,5-23 fokos, ami hűsítő lehet. Horvátországban az Adriai-tenger vízhőmérséklete Sibeniknél 26, Krkön 28,8 fokos. A rendőrség figyelmeztet, hogy felhevült testtel ne ugorjunk a vízbe.

A hőség hatásai és a jövő

A hőstressz nem csak a hőmérséklettől függ, hanem a levegő páratartalmától, a napsugárzástól és a széltől is. Európában a hőhullámok miatt tavaly mintegy 70 ezer ember halt meg. A többlethalálozásokat a rendkívüli hőhullámok okozhatják, és a korai halálozások egy része megelőzhető lenne több fa ültetésével. A Climatebook szerint a most tapasztalt hőhullámban a havi és abszolút hőmérsékleti rekordok százai dőlnek majd meg az érintett területeken, és a városokban éjjel sem lélegezhetnek fel azok, akik nem tudnak megfelelően védekezni a hőség ellen: a kelet-európai és balkáni városi területek egy részén éjszaka sem esik 28-30 fok alá a hőmérséklet.