A Föld napjainak hosszabbodása: a klímaváltozás új következménye
A klímaváltozás hatására a Föld napjainak hossza minimálisan, de folyamatosan növekszik, ami a sarkvidéki jégtakaró olvadásával és a tömegeloszlás megváltozásával függ össze.
A Föld forgásának lassulása a sarkvidékeken olvadó jég miatt bekövetkező tömegeloszlás változásából ered, amely hatással van a bolygó forgási sebességére. Jelenleg évszázadonként 1,33 milliszekundummal nő a napok hossza a klímaváltozás következtében. A Zürichi Műegyetem kutatócsoportja, Mostafa Kiani Shahvandi vezetésével, arra figyelmeztet, hogy ha az éghajlatváltozást nem sikerül megfékezni, a napok hosszának növekedése még a Hold gravitációs hatását is meghaladhatja.
A Hold gravitációs ereje az apály-dagály jelenség révén már eddig is lassította a Föld forgását, ezzel növelve a napok hosszát. A kutatók szerint az éghajlatváltozásnak is van egy apró, de mérhető hatása a Föld forgására, amit a modern műholdas technológiák segítségével tudnak követni.
A 20. században a napok hosszának éghajlat miatti növekedése évszázadonként 0,31 és 1,00 milliszekundum között ingadozott. A 21. század első két évtizedében azonban ez az érték átlagosan 1,33 milliszekundumra emelkedett, ami jelentős növekedés a korábbi századhoz képest.
A kutatók által készített előrejelzések szerint, ha az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább növekszik, a sarkvidéki jég olvadása folytatódik és a klíma tovább melegszik, akkor 2100-ra a napok hosszabbodása elérheti a 2,62 milliszekundumot évszázadonként, ami meghaladná a Hold 2,40 milliszekundumos befolyását is.
