SpaceX Falcon 9 hordozórakéta felrobbanása
A SpaceX Falcon 9-es hordozórakétája, amely 2015 óta nem szenvedett balesetet, most a folyékony oxigén szivárgása miatt felrobbant a Starlink-műholdak pályára állítása közben.
A TechCrunch szerint a rakéta a második fokozatának Merlin Vacuum hajtóműve nem gyújtott be újra, ami robbanáshoz vezetett, és a 20 Starlink-műhold rossz pályára került. A SpaceX később megerősítette, hogy a hiba oka egy szivárgó oxigéntank volt. A cég közlése szerint öt műholddal sikerült kapcsolatot létesíteni, és utasítást adtak nekik, hogy emeljék meg pályájukat a fedélzeti ionhajtóművekkel, bár Elon Musk szerint ez valószínűleg nem fog sikerülni. A Falcon 9-es rakéták eddig rendkívül megbízhatónak bizonyultak, 335 hibátlan indítást követően történt ez a baleset. Az amerikai szövetségi légügyi hivatal (FAA) is vizsgálni fogja az esetet.
A Marylandi Egyetem kutatói szerint az új Starlink-műholdak átlagosan 4,9-szer fényesebbek a régiekhez képest, ami megzavarja a csillagászok munkáját. A fényesség növekedését a műholdak vázának és napelemeknek a tájolásának tulajdonítják, annak ellenére, hogy a SpaceX korábban kidolgozott egy módszert, amelynek köszönhetően az egységek kevesebb napfényt vernek vissza. A cég nem válaszolt a témával kapcsolatos megkeresésekre, és további 7500 műhold felbocsátására kért engedélyt az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottságtól. A Starlink-műholdak száma már meghaladja a 6200-at, de összesen 42 ezret tervez belőle telepíteni a SpaceX.
Anthony Mallama, a tanulmány vezető szerzője szerint az is komoly probléma, hogy a jövőben 200 km-rel csökkenthetik a műholdak magasságát. Ez azt jelenti, hogy hiába tett lépést a cég a fényesség tompítására, az erősödhet a jövőben. A szakember úgy számolja, még legjobb esetben is 2,6-szer fényesebbek lesznek mint azok, amelyek jelenleg ezen a pályán keringenek.
Egy másik érdekes fejlemény a rakétatechnológiában, hogy Aryan Kapoor, egy amerikai középiskolás diák három éven át dolgozott a saját landolni képes rakétáján, és 2024 májusában sikeres landolást hajtott végre vele. Kapoor 2021 augusztusában kezdett el dolgozni a projektjén, és a JRD Propulsion nevű YouTube-csatornáján bemutatott videóban elmondta, hogy a rakéta manőverezéséhez tolóerővektor-eltérítést használt. A rakéta rendszereit teljes mértékben egy szoftver vezérli, és az ötödik tesztrepülés során sikerült a landolást végrehajtania, miután az első tesztrepülés során a barométer hibás adatokat adott, és a rakéta nem landolt. A sikeres landolás újabb mérföldkő lehet a rakétatechnológia terén, és inspirációt adhat a jövőbeli innovációkhoz.
