Áramkimaradásokhoz vezethet a kánikula: csúcsterhelést kap a villamosenergia-hálózat
A nagy áramkimaradások első körben az ipari létesítményeket érnék el, csak azután a lakosságot – mondta lapunknak Pletser Tamás energiaszakértő. Idén nyáron folyamatosan dőlnek meg az előző napi fogyasztási csúcsok, és az időjárás-előrejelzés alapján minden esély megvan arra, hogy a korábbi, 2021-es történelmi csúcsot megdöntsük - nyilatkozott a MAVIR az Economxnak.
Az elmúlt években a globális felmelegedés következtében egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek és a hőhullámok. A légkondicionálás intenzív használata jelentős terhelést ró a magyar villamosenergia-rendszerre. Extrém meleg napokon gyakran rekordfogyasztásokat mérnek az áramszolgáltatók, ami felveti a kérdést, hogy van-e elegendő tartalék a rendszerben.
A magyar villamosenergia-hálózat elavult, és a régi hálózati elemek nem mindig bírják a megnövekedett terhelést, ami hosszabb áramkimaradásokat is okozhat. Az elavult vezetékek és transzformátorok túlmelegedése tűzveszélyt jelenthet, különösen a régi építésű épületekben, és egyértelműen nagyszabású korszerűsítésre szorulnak.
A MAVIR kommunikációs vezetője, Hlavay Richárd szerint 27 Celsius fok feletti napi átlaghőmérséklet esetén minden további 1 Celsius fok emelkedés 100-200 megawattos terhelésnövekedést eredményezhet. Hlavay Richárd megerősítette, hogy a magyar villamosenergia rendszerben rendelkezésre állnak a szükséges tartalékkapacitások.
Az idei rekord eddig a július 10-én regisztrált 6901 MW, de a mindenkori történelmi nyári csúcs a 2021-es 6940 MW. Az időjárás előrejelzés alapján minden esély megvan arra, hogy a korábbi történelmi csúcsot is megdöntsük.
A napi fogyasztási csúcsok általában a déli és az esti órákban jelentkeznek. Nyáron, kánikula esetén az esti órákra jellemzőek a terhelési csúcsok, amikor a klímaberendezések mellett a világításra és más elektromos berendezésekre is szükség van. Az esti órákban azonban a megújuló források jelenléte már nem jelentős a rendszerben.
A koronavírusjárvány idején 10 százalék körüli villamosenergia felhasználás csökkenés volt megfigyelhető, de 2021 nyarán a rendszerterhelési teljesítmény és energiaértékek ismét visszatértek a megszokotthoz. A háború és a válság hatása látszódik a havi forgalmi adatokban, de a háztartási méretű napelemes energiatermelés miatt a csökkenés nem jelenik meg a statisztikákban.
A megújuló energiaforrások, mint a naperőművek és a szélenergia, időjárásfüggőek, és nem mindig járulnak hozzá az esti csúcsidőszakok energiaellátásához. A vízenergia és a bioenergia stabilabb források lehetnek, de ezek aránya gyakran kisebb.
Pletser Tamás energiaszakértő szerint a magyar villamosenergia-rendszer rendkívül leterhelt, és a kapacitásai csúcsra vannak járatva, így nagyobb kiterjedésű áramkimaradások is előfordulhatnak, első körben az ipari létesítményeket érintve.
A koronavírus járvány és a háború miatt kialakult energiaválság, valamint a lakossági fogyasztási korlátozások jelentősen visszafogták a fejlesztési beruházásokat. A globális kereslet 2021-től kezdve gyorsan visszaállt, miközben a beruházások a Covid miatt 3–4 éves csúszásba kerültek.