NATO-főtitkár: Ami ma Ukrajnában történik, az holnap Ázsiában is megtörténhet

A NATO fokozza és kiterjeszti közös hadgyakorlatait Japánnal a tengeritől a kibertérig, hogy megbirkózzanak Európa és Ázsia egyre inkább összefonódó biztonsági kihívásaival – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a Kyodo japán hírügynökségnek adott interjúban.

A Kyodo hírügynökség szerint a napokban tartott washingtoni NATO-csúcson Kisida Fumio japán miniszterelnök és a szövetség főtitkára közös tengeri hadgyakorlatok rendezéséről állapodott meg az euro-atlanti térség vizein 2024 végéig, és úgy döntöttek, hogy fokozzák a bizalmas információcserét.

Stoltenberg a japán kormányfő szavait idézve hangsúlyozta, hogy „ami ma Ukrajnában történik, az holnap Ázsiában is megtörténhet”, és hozzátette, hogy „Mindannyiunk érdeke, hogy megakadályozzuk Vlagyimir Putyin elnök győzelmét Ukrajnában”.

A NATO főtitkára arra a kérdésre, hogy Észak-Korea milyen szerepet játszik az ukrajnai háborúban, kijelentette, „nincs kétség” afelől, hogy az ázsiai ország „jelentős katonai támogatást” nyújt Oroszországnak. Stoltenberg szerint „teljesen egyértelmű”, hogy a 32 tagú szövetséget „mélyen aggasztja” annak a lehetősége, hogy Oroszország támogassa Észak-Korea rakéta- és nukleáris programját, cserébe lőszerekért és fegyverekért Phenjantól.

Japán az elmúlt években aktívan bővítette együttműködését az észak-atlanti szövetséggel, és a japán miniszterelnök zsinórban harmadszor vett részt a NATO-csúcson. Tokió a NATO állandó partnere, a szövetség brüsszeli főhadiszállásán pedig japán képviselet működik. A csúcstalálkozón részt vett Dél-Korea vezetője is, aki korábbi semlegességi politikájától eltérően fontolgatja, hogy beszálljon Ukrajna felfegyverzésébe, mivel Oroszország lényegében szövetséget kötött Észak-Koreával, Dél-Korea ősellenségével.

A magyar kormány álláspontja

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Washingtonban kifejtette, hogy „Magyarország támogatja a NATO együttműködését az indiai- és csendes-óceáni országokkal, de csakis addig, amíg ennek célja nem egy Kína-ellenes blokk létrehozása, ez ugyanis hatalmas tragédia lenne”.

A tárcavezető a NATO-csúcstalálkozó zárónapján beszámolt arról, hogy az indiai- és csendes-óceáni térség több vezetője is részt fog venni a délutáni ülésen, és üdvözölte, hogy az észak-atlanti szövetség fejleszti a külkapcsolatait, és nyugodt, kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre törekszik a világ más részeivel.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy „emlékeztetni kell magunkat arra, hogy mit is jelent a NATO rövidítés, legalábbis annak az első két betűje, és mi is volt a NATO megalapításakor az alapítók szándéka. Az NA az észak-atlantit jelenti. Azaz mikor a csendes-óceáni, indiai-óceáni térségbeli együttműködésre fókuszál a NATO, akkor az jó, de csak addig, amíg ez nem egy valaki ellen irányuló szervezkedés”.

A külügyminiszter kiemelte, hogy a kormány nem fogja támogatni, hogy bárki abba az irányba tolja a NATO indiai- és csendes-óceáni kapcsolatépítését, hogy a NATO egy Kína-ellenes blokk legyen, mivel szerinte „az hatalmas tragédia lenne”.