A NATO nem lépett túl a saját árnyékán
A NATO 75 éves fennállása során számos kihívással nézett szembe, és bár a legutóbbi csúcstalálkozón jelentős előrelépések történtek, mégsem sikerült minden területen megfelelő válaszokat adni. A szövetség tagjai számos globális fenyegetéssel szembesülnek, amelyek közül néhány közvetlenül is érinti őket, így az ünneplés helyett a kihívások kezelésére kell összpontosítaniuk.
A NATO már majdnem megfelelően kezeli az Oroszország jelentette kihívást, és a csúcstalálkozón hozott döntések jelentős előrelépést jelentenek ebben a tekintetben. Emellett a Kína jelentette kihívások kezelésében is léptek előre, bár itt a NATO álláspontja eltér az Amerikai Egyesült Államokétól.
A hibrid és kibertámadások kezelésében is előrelépés történt, hiszen kijelentették, hogy ezek az 5. cikkely aktivizálását is indokolhatják. Emellett felmerült a védelmi kiadások GDP-hez viszonyított 2%-os szintjének további növelése is, amit az amerikai és az új brit védelmi miniszter is támogat. Lengyelország például, válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára, a GDP 5 százalékára emeli a védelmi kiadásokat a jelenlegi 4 százalékról, ezzel a NATO szervezetén belül arányosan a legtöbbet költi védelemre, beleértve az Egyesült Államokat is. Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter szerint már nem élünk a hidegháború utáni örök békében, és Cezary Tomczyk védelmi miniszterhelyettes hozzátette, hogy Lengyelország az idei évhez képest jövőre mintegy 10 százalékkal, rekordszintre emeli védelmi költségvetését.
Azonban vannak területek, ahol a szerző szerint hiányosságok mutatkoznak. A közel-keleti konfliktus kezelése és a terrorizmus veszélye, valamint az afrikai konfliktusok összehasonlítása kritikát kapott. Ukrajnával kapcsolatban is van még tennivaló, különösen a NATO-tagság kérdésében, ahol a szerző szerint a csúcstalálkozó nem hozott érdemi előrelépést. Lengyelország elkötelezett Ukrajna támogatása mellett, és nemrég kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá az orosz által megtámadott országgal, melyben többek közt szó van egy új önkéntes katonai egységről is, amelyet Lengyelországban fognak kiképezni és felfegyverezni.
Összességében a NATO csúcstalálkozója jelentős előrelépést jelentett, de a szerző szerint még mindig vannak olyan területek, ahol a szövetségnek tovább kellene lépnie a politikai realitások korlátain. A siker kulcsa a gyors megvalósításban és a helyzet alakulásának függvényében további intézkedésekben rejlik. Lengyelország például, a védelmi kiadások jelentős növelésével és a katonai felkészültség fokozásával, már a teljes konfliktusra készül, amint azt Wieslaw Kukula altábornagy, vezérkari főnök is megerősítette.
