Magyarország kilépése a Nemzetközi Büntetőbíróságból?

Sajtóhírek szerint Orbán Viktor miniszterelnök felkérte három miniszterét, hogy vizsgálják meg a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés következményeit, miközben a bíróság létrehozó Római Statútuma nem része a magyar jogrendnek.

Orbán Viktor május végén utasította Gulyás Gergelyt, Tuzson Bencét és Bóka Jánost, hogy elemezzék a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) való kilépés lehetőségét. A 24.hu értesülései szerint ez két nappal azután történt, hogy az ICC főügyésze elfogatóparancsot kért Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökre.

A Miniszterelnökségi Sajtóiroda szerint az ICC több esetben politikai döntéseket hozott, amelyek aláásták a szervezet tekintélyét, de konkrét ügyeket nem említettek.

Az ICC akkor lép fel, ha a nemzeti felelősségre vonás elmarad, vagy csak formális ítélet születik. A Római Statútum 74-féle háborús bűncselekményt és 16 emberiesség elleni bűncselekményt sorol fel.

A Nemzetközi Büntetőbíróságot meg kell különböztetni más hágai és nemzetközi bíróságoktól, mint például az ENSZ által létrehozott Nemzetközi Bíróság, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága vagy a luxembourgi Európai Bíróság.

A Római Statútumot, amely az ICC alapját képezi, 1998-ban hozták létre az ENSZ keretein belül, és 2002-ben lépett hatályba. Magyarország 2001-ben megerősítette, de több ország, köztük Kína, Oroszország, Izrael és az USA nem ratifikálta.

Az ICC-t gyakran kritizálják, elsősorban afrikai állampolgárok ellen indított eljárások miatt. Az első ítéletek a kongói polgárháborúval kapcsolatosak voltak. 2023 márciusában Vlagyimir Putyin ellen is kiadtak elfogatóparancsot háborús bűnök miatt.

A Római Statútum magyar nyelvű kihirdetése még nem történt meg. A törvényjavaslatot Trócsányi László terjesztette be 2016-ban, de a magyar jogrendszerbe való beiktatása nem valósult meg. Gulyás Gergely szerint Magyarországon nem tudnák letartóztatni Putyint, mivel az ICC-statútum nincs kihirdetve, és az Alaptörvénnyel ellentétes.