Leszámolt a flopikkal a japán közigazgatás
A Japán Digitális Ügynökség bejelentette, hogy győzelmet aratott a régi lemezes adathordozók ellen, kivéve egyetlen törvényi előírást, amely még mindig kötelezővé teszi a flopik használatát.
A Reuters és a BBC szerint a Japán Digitális Ügynökség június közepére selejtezte azokat a törvényi előírásokat, amelyek a régi lemezes adathordozók, mint például a minidiszkek, CD- és flopilemezek használatát írták elő, kivéve egyetlen kivételt. Taro Kono, az ország digitális átállásért felelős minisztere már három évvel ezelőtt kezdte meg a küzdelmet a hanko-pecsétek, faxgépek és egyéb technikatörténeti relikviák ellen.
Az ügynökség közleményében áll, hogy:
Június 28-án győztünk a flopilemezek elleni háborúban!
2024 januárjától a japán állam már nem kér fizikai adathordozókat, mint a flopik, CD-ROM-ok vagy lyukkártyák, a különböző adatok szolgáltatásához. A Sony, az ország utolsó flopigyártója már 2011-ben abbahagyta a lemezek gyártását. Egy esetben például a tokiói rendőrség elhagyott több lemezt, amelyek lakáskérelmezők adatait tartalmazták.
Azonban még maradt egy utolsó előírás, amely a jármű újrahasznosítás területén továbbra is előírja a flopik használatát, bár erről további részleteket nem közöltek. A japánok korábban csatát vesztettek a faxgépek ellen, mivel azok használata még mindig erős ellenállásba ütközik a hivatalnokok körében.
A 3 és fél colos flopilemezek, amelyek 1,44 megabájtos tárkapacitással rendelkeznek, először 1986-ban jelentek meg a piacon. Nyugaton is használják még ezeket az adathordozókat bizonyos iparágakban, például vasutaknál vagy repülőgépek szoftvereinek frissítésére.
A japán kormányzat a Covid-járvány idején, 2021-ben alapította a Digitális Ügynökséget, miután fény derült rá, hogy a kormányzati rendszerek zömében még mindig papír alapon működnek, és elavult technológiákat használnak, amely nagyon megnehezítette a gyors reagálást a világjárványra.
A most bejelentett intézkedésekkel az Ügynökség eltörölte mind az 1034, floppyk használatát szabályozó rendeletet, kivéve egy, a járművek újrahasznosításával kapcsolatos környezetvédelmi szigorítást.
Taro Kono, aki a Digitális Ügynökséget vezeti, karizmatikus figura a japán közéletben, az X-en (korábban Twitter) 2,5 millió követővel rendelkezik. Korábban vezette az ország védelmi és külügyminisztériumát is, valamint ő volt a felelős a Covid-vakcinák elosztásáért a koronavírus járvány idején. Kono jelenlegi pozícióját 2022 augusztusa óta tölti be, miután sikertelenül pályázott a miniszterelnöki posztra.
A digitalizáció győzelmét jelzi, hogy Japánban is örökre leszámoltak a floppykkal, és a hivatalos ügyintézésben már nem kell floppylemezeket használniuk a polgároknak.
