Ázsiai beruházások és a magyar építőipar kihívásai

A magyar építőipari vállalkozások aggodalmukat fejezik ki az ázsiai nagyberuházások miatt, mivel úgy érzik, nem tudnak versenyre kelni a keleti befektetőkkel, akik saját fővállalkozókat, alvállalkozókat és munkaerőt hoznak, miközben a hazai kormányzati beruházások szünetelnek.

A magyar építőipar számára nem jelentenek feltétlenül előnyt az ázsiai befektetők által hozott óriásberuházások, mint például a CATL 7 milliárd eurós projektje, vagy a Samsung és az SK On beruházásai. A kormány ugyan támogatja ezeket a projekteket, remélve a gazdasági növekedést, de a magyar építőipar nem részesül ebből a konjunktúrából. A beruházások során a befektetési érték jelentős része, akár 80 százaléka is külföldre távozik.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke szerint a helyzet aggasztó, és a magyar építőipar versenyhátrányba kerül az ázsiai cégekkel szemben, mivel azok 12 órás munkanapokat alkalmaznak, nem tartják be a munkavédelmi előírásokat, és uniós engedély nélküli termékeket használnak.

Az építőipari vállalkozások vezetői szerint a magyar cégek esélytelenek az ázsiai nagyprojekteken, és a helyzetet súlyosbítja, hogy a hazai önkormányzati és állami megrendelések 70 százalékkal csökkentek a költségvetési hiány miatt. Az ÉVOSZ szerint a versenyegyenlőség hiánya miatt a következő tíz évben a magyar vállalkozások nem lesznek képesek olyan olcsón dolgozni, mint a távol-keleti cégek.

A BYD szegedi beruházásánál magyar beszállítók vállalhatatlan feltételekkel szembesültek, például késedelmi kamatok kiszámításának tiltásával és önköltségi árukiadással. A hitelbiztosítók nem nyújtanak hitelkeretet az ilyen projektcégekhez, ami tovább nehezíti a helyzetet. A magyar beszállítók csak kisebb mennyiségeket adnak el, és nem kapnak keretszerződéseket, ami alkalmi megrendeléseket eredményez.

Az ÉVOSZ azt javasolja, hogy a külföldi befektetők támogatásánál kössék ki a magyar beszállítói arányt, és szigorú helyszíni ellenőrzéseket vezessenek be az EU és magyar előírások betartásának ellenőrzésére. A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) és a Külgazdasági és Külügyminisztérium nem reagált a problémával kapcsolatos érdeklődésre.

Az építőipar jelentős részét adja a magyar GDP-nek, és közvetlenül 380 ezer embert foglalkoztat. A szakma szerint a távol-keleti befektetések átvehetik az építőanyag-kereskedelmet és hosszú távon az uniós piacot is eláraszthatják a kínai költségszinten termelt áruval.

A magyar építőipari vállalatok vezetői úgy érzik, hogy kiszorulnak a piacról, és a helyzetet súlyosbítja, hogy a külföldi beruházások menedzselése során a kormány már nem tudja érvényesíteni sem a baráti feltételeket, sem az uniós előírásokat.