„Időgépet” fejlesztetett ki Vlagyimir Putyin
Vlagyimir Putyin orosz elnök megnyitotta az utat az univerzum egyik legnagyobb rejtélyének megoldása előtt, egy „időgép” kifejlesztésével, amely az ősrobbanáshoz köthető.
A Moszkovszkij Komszomolec című orosz lap „exkluzív” anyagként számolt be arról, hogy Putyin Dubna városában megtekintette a NICA (Nuclotron based Ion Collider facility) nehézion-ütköztető gyorsítókomplexum technológiai indítását. A tudósok célja, hogy visszatérjenek az ősrobbanás korába, 14 milliárd évvel ezelőttre, és újraalkossák azt az anyagot, amelyből minden, ami körülvesz minket, megszületett. Ehhez nehézionokat – ólmot, uránt, aranyat – ütköztetnek össze, hogy visszaállítsák az anyag szupersűrű állapotát, amelyben az univerzum a robbanás utáni első pillanatokban volt.
Grigorij Trubnyikov, az Egyesült Nukleáris Kutatóintézet igazgatója szerint a NICA működési elve különbözik a svájci CERN által üzemeltetett Nagy Hadronütköztetőtől. Az oroszokat a Hadronütköztető projektjéből a 2022-es invázió után ki is zárták. Trubnyikov a NICA-t egy „időgéphez” hasonlította, amely lehetővé teszi a tudósok számára, hogy évmilliárdokat visszamenjenek az időben, és megnézzék, mi történt az Univerzum születésekor.
A NICA-t eredetileg 2023 végén tervezték volna elindítani, de a koronavírus-járvány és a háború miatti szankciók miatt ez nem sikerült. Putyin elismerte, hogy nehezen jutnak hozzá bizonyos eszközökhöz, de hozzátette, hogy idővel „minden alapvető kérdés megoldódik”. Az orosz elnök sajnálkozva beszélt arról is, hogy megszakadt az együttműködés az európai tudományos partnerekkel.
A NICA az úgynevezett „megatudományi program” részét képezi, amelyben az állam a szokatlannál nagyobb anyagi támogatást nyújt kutatócsoportoknak egyes projektekhez. Putyin az eseményen találkozott a program érintettjeivel, akik panaszkodtak a finanszírozás hiányára. Elmondásuk szerint korábban évente mintegy 40 kutatócsoport kapott ilyen támogatást, ez a szám mostanra 8-ra csökkent. Putyin viccelődött egy csirkeembriókon alapuló vakcinafejlesztéssel kapcsolatban, majd elismerte, hogy van némi probléma a finanszírozással. Végül megnyugtatta a kutatókat, hogy igyekeznek, hogy a támogatás mindenkihez eljusson.
Nemzetközi projekt, ezek a részletei
A NICA program technológiai indítása egy nemzetközi kutatási program előkészületeit jelzi, amelyet 2025 közepére terveznek. A gyorsítókomplexumban a sűrű bariónikus anyag tulajdonságait fogják tanulmányozni, és a tudósok laboratóriumi körülmények között lesznek képesek újrateremteni a kvark-gluon plazmát, amely az ősrobbanás utáni első pillanatokban létezett. A projekt célja a nukleáris anyag fázisátalakulásainak tanulmányozása extrém körülmények között, nagy sűrűség és hőmérséklet mellett.
A NICA komplexum létrehozásában 30 ország és az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) tudósai vesznek részt. Összesen 2400 szakember vesz részt a projektben, akik közül 1650-en oroszok. A gyorsítókomplexum hat hektárnyi területet foglal el, és építéséhez 53 ezer köbméter speciális betonra volt szükség.
Oroszország katonai veszteségei
Közben Oroszország katonai infrastruktúrája ismét támadás alá került. Műholdfelvételek tanúsága szerint Ukrajna mintegy 70 drónnal mért légicsapást a Morozovszk légibázisra, amely a fronttól 250 kilométerre található. A támadás során a bázis egyik óvóhelyének teteje beszakadt, és két Szu-34 Fullback vadászbombázó ismeretlen mértékű károkat szenvedett. A kifutópályán kisebb kráternyomok is láthatóak voltak, bár a sérült vagy megsemmisült gépeket nem lehetett egyértelműen azonosítani. Az orosz Two Majors Telegram csatorna szerint egyetlen repülőgép sem sérült meg, míg a Kremlin Snuff Box Telegram szerint hat pilóta meghalt és további 10 katona megsebesült a támadásban. Oroszország eddig 28 darab Szu-34 vadászbombázót veszített el az orosz-ukrán háborúban.
