Washington szankciókat vetett ki egy izraeli telepes szervezetre
Az Egyesült Államok szankciókat vezetett be egy izraeli szervezet ellen, amelyet „szélsőséges izraeli csoportnak” minősített, és amely a múlt hónapban támadást hajtott végre és felgyújtott egy Gázai övezetbe tartó humanitárius segélyszállítmányt. A Tszav 9, egy radikális telepes szervezet, rendszeresen akadályozza a segélyszállítmányokat, gyakran úttorlaszokkal. A május 13-i incidens során felgyújtották a még Ciszjordániában lévő járműveket, és szétszórták a gabonaszállítmányt.
A szervezet állítása szerint a segélyszállítmányok lassítása egy hatékony eszköz lehet a Gázában fogva tartott foglyok kiszabadítására a Hamásztól. A palesztin fegyveres szervezet október 7-én indított támadást, amely során áttörték a Gázai övezet és Izrael közötti védelmi rendszert, és több izraeli településre is támadtak. Közel 1200 embert megöltek, és 251 embert, köztük nőket, időseket és gyerekeket, elhurcoltak. Közülük közel 120 embert sikerült kiszabadítani, részben egy tűzszünettel járó megállapodás, részben fegyveres akciók révén, de a fennmaradó mintegy 120 ember sorsa ismeretlen.
A Hamász támadása után az izraeli hadsereg válaszul támadást indított a Gázai övezet ellen. A Hamász által ellenőrzött palesztin egészségügyi minisztérium szerint az izraeli katonai akciók során eddig 37 ezer ember vesztette életét, köztük közel 20 ezer gyermek. Izrael ezt a számot vitatja. A lakosság nagy része kénytelen volt otthonát elhagyni, és egy kis területre szorultak, ahol humanitárius katasztrófa alakult ki.
A Fehér Ház felháborítónak nevezte a Tszav 9 májusi akcióját, és Joe Biden elnök rendelete alapján szankciókat vezetett be a szervezet ellen. Az EU is korábban hozott már hasonló intézkedéseket izraeli telepes szervezetekkel szemben. Az izraeli védelmi erők felelnek a segélyszállítmányok védelméért, de a történtekkel kapcsolatos közvetlen felelősségük nem merült fel. Az izraeli hadsereg visszautasítja a vádat, miszerint közreműködne a segélyszállítmányok visszatartásában.
Az ENSZ gyermekvédelmi szervezete, az Unicef is kifogásolta, hogy egyik szállítmányát az izraeli katonák visszatartották. James Elder szerint minden szükséges irat rendelkezésre állt, hogy a gázai gyerekek számára szánt segély átjuthasson a határon. Izrael szerint azonban egy jármű nem felelt meg az előírásoknak, mivel nem volt zárt rakterű, és fennállt a veszélye, hogy a Hamász fegyvereket próbál becsempészni Gázába.
A Tzav 9 aktivistái az év elején kezdték el blokkolni az egyik kulcsfontosságú határszakaszt, a Kerem Shalom átkelőt, később pedig teherautókat gyújtottak fel, valamint sofőröket és az Izraeli Védelmi Erők katonáit támadtak meg az Egyesült Államok szerint, miközben a Gázai övezetben éhínség terjedt. Matthew Miller, az Egyesült Államok Külügyminisztériumának szóvivője szerint a Tzav 9 tagjai hónapok óta többször is megpróbálták meghiúsítani a humanitárius segélyek Gázába történő eljuttatását, többek között utak blokádjával, néha erőszakkal, és életmentő humanitárius segélyeket dobtak ki az úttestre. A szervezet a szankciókat „sokkolónak” nevezte, és „ellentétesek minden amerikai és liberális értékkel”.
Az év elején több közvélemény-kutatás szerint az izraeliek többsége úgy vélte, hogy le kellene állítani vagy korlátozni kellene a humanitárius szállítmányokat az övezetbe. Antony Blinken amerikai külügyminiszter a háború befejezésére szólította fel a Hamász gázai vezetőjét, Jahja Szinvárt, és hangsúlyozta, hogy „Az alkudozásnak véget kell vetni”. Az Egyesült Államok által támogatott tűzszüneti terv, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn hagyott jóvá, szakaszos megközelítést határoz meg, amelynek első fázisában hathetes tűzszünet lenne, amely során néhány túszt palesztin foglyokra cserélnének, és az izraeli hadsereg kivonulna a Gázai övezet lakott területeiről. A második szakasz – a háború végleges befejezése és a teljes izraeli kivonulás a Gázai övezetből – csak a két fél közötti további tárgyalások után valósulna meg. Az Egyesült Államok által támogatott javaslatról folytatott tárgyalások az elmúlt napokban intenzívebbé váltak, de szerdán megállni látszottak, miután a Hamász benyújtotta válaszát a dokumentumra, 12 nappal azután, hogy először megkapta azt. Blinken csalódottságának adott hangot amiatt, hogy szerinte a Hamász „számos módosítást” foganatosított, és ezek közül néhányat úgy jellemzett, mint amelyek „túlmutatnak a (Hamász) által korábban képviselt álláspontokon”.