Kormány kivonul a kegyelmi ügyekből, az államfő önállóan dönthet
A kormány legújabb Alaptörvény-módosítási javaslata értelmében a jövőben nem kaphat államfői kegyelmet az, aki kiskorúak sérelmére követett el szexuális bűncselekményt, vagy abban közreműködött. Az államfői kegyelmi jogkör gyakorlásában megszűnik az igazságügyi miniszter ellenjegyzésének kötelezettsége.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter tájékoztatása szerint az Alaptörvény módosítása kiegészül a Fidesz-frakció által benyújtott gyermekvédelmi törvényjavaslattal, amely szigorítja a pedofilok büntetését. A módosítások értelmében a szexuális bűncselekmények nem évülnek el, a feltételes szabadlábra helyezés és a reintegrációs őrizet lehetősége megszűnik, továbbá az elkövetők soha nem kaphatnak tiszta erkölcsi bizonyítványt. Az elnöki kegyelem ellenjegyzésének eltörlésével a köztársasági elnök önállóan gyakorolhatja ezt a jogkört. Eddig csupán egy esetben fordult elő, hogy a miniszter nem ellenjegyezte az elnöki döntést.
A magyar jogrendszer háromféle államfői kegyelmet különböztet meg: eljárási kegyelmet, végrehajtási kegyelmet és kegyelmi mentesítést. A kegyelmi jogkör nem jogorvoslati fórum, az államfő nem az ítéletet vizsgálja felül, hanem olyan egyéb szempontokat mérlegel, amelyekre a bíróság nem lehetett tekintettel. Az elnöki döntés ellen eddig csak akkor lehetett érvényesíteni, ha azt az igazságügyi miniszter ellenjegyezte, de a módosítás értelmében ez a kötelezettség megszűnik.
A miniszteri ellenjegyzés intézménye az alkotmányos monarchiák idejéből ered, amikor a végrehajtó hatalom átvette az uralkodó politikai felelősségét. Magyarországon először az 1848. évi III. törvénycikk vezette be ezt az intézményt. Az Alaptörvény szerint több államfői döntéshez szükséges a kormány tagjának ellenjegyzése, de a törvény lehetőséget ad arra, hogy bizonyos döntésekhez ne legyen szükség ellenjegyzésre.
A kegyelmi kérelmeket általában a védő nyújtja be az eljáró bírósághoz, amely a kérelmet és a kapcsolódó iratokat az igazságügyi miniszterhez terjeszti fel. A miniszter minden esetben felterjeszti a kérelmet a köztársasági elnökhöz, aki indokolási kötelezettség nélkül dönt. A kegyelmi döntések nem nyilvánosak, és azokat nem hirdetik ki. Az Igazságügyi Minisztérium vezeti a kegyelmi ügyek statisztikáját, amely szerint 1990-től 2023 végéig 29 717 ügyből 1680-ban adtak kegyelmet.
Az elmúlt évtizedekben több kegyelmi ügy is nagy vihart kavart, mint például a törökbálinti zendülő katonák vagy a rendszerváltozás utáni első kémper esete. Egyedülálló eset volt, amikor Dávid Ibolya igazságügyi miniszter nem ellenjegyezte Kunos Péter bankár kegyelmi határozatát, így először fordult elő, hogy a köztársasági elnök nem élhetett kegyelmi jogával.