Szomszédos országokban nő a szamárköhögéses esetek száma
Egyre több szamárköhögéses esetet regisztrálnak a szomszédos országokban, Horvátországban és Szerbiában, de Magyarországon egyelőre nem kell aggódni a betegség terjedése miatt.
A szomszédos országokban, különösen Horvátországban és Szerbiában jelentős növekedést mutatnak a szamárköhögéses megbetegedések. Horvátországban 2023 januárja és 2024 áprilisa között 6443 beteget regisztráltak, míg Szerbiában 2023 márciusa és 2024 januárja között 764 esetet jelentettek, januárban pedig további 253 új beteget. A magyar Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) szerint azonban hazánkban nem emelkedett a szamárköhögés előfordulása, 2024-ben a 15. hétig mindössze 11 gyanús esetről érkezett jelentés, és ezek valószínűleg a szomszédos országokból behurcolt, vagy onnan érkező áttöréses esetek lehetnek.
A szamárköhögés, vagyis pertussis egy kötelezően bejelentendő fertőző betegség, amelyet a Bordetella pertussis baktérium okoz, és cseppfertőzéssel terjed. A tünetek a fertőzés után több héttel jelentkeznek, és kezdetben megfázáshoz hasonlóak, majd súlyos köhögési rohamokká válnak. A betegség antibiotikumos kezeléssel jól gyógyítható, de a teljes gyógyulás hónapokig is eltarthat.
Magyarországon a diftéria-szamárköhögés-tetanusz elleni oltásokat 1954-ben vezették be, ami óta jelentősen csökkent a megbetegedések száma. Az NNGYK szerint az átoltottság hazánkban magas, 98 százalék feletti, így nagyobb járványokra nem kell számítani, bár sporadikus esetek előfordulhatnak.
A szamárköhögés elleni védőoltás nem sikerült teljesen kiirtania a kórokozót, és az acelluláris oltóanyagokkal kialakított védelem idővel csökkenhet. A csecsemők megbetegedéséért gyakran a felnőtt családtagok felelősek, akik átadhatják nekik a kórokozót.
Az NNGYK felhívja a figyelmet arra, hogy a családtagok oltása segíthet megvédeni a fertőzéstől az idősebbeket és azokat, akik egészségi állapotuk miatt nem kaphatnak oltást. Különösen fontos az oltás beadatása, ha újszülött érkezik a családba, mivel a csecsemők az első oltásaikat 2-3-4 hónapos korban kapják, és a korai életszakaszban a fertőzés súlyos következményekkel járhat. Az NNGYK azt javasolja, hogy a családtagok még a baba érkezése előtt kérjenek emlékeztető oltást.
Egy másik, a közegészségügyi helyzetre vonatkozó friss adat szerint, az NNGYK tájékoztatása alapján, a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja a szennyvízben az év 16. hetében továbbra is alacsony értéken stagnál. A minták többségénél a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja a kimutatási határnál alacsonyabb, és minden helyszínen stagnáló tendencia jellemző. A koncentráció minden vizsgált település esetében az alacsony tartományba esik. Az influenza A vírus örökítőanyagának koncentrációja szintén a kimutatási határ alatti tartományban maradt a szennyvízben, az országos átlagkoncentráció stagnál.
