Magánnyugdíjpénztárak számának csökkenése Magyarországon

Ismét változások történnek a magán-nyugdíjpénztári piacon Magyarországon, ahol a meglévő négy szolgáltató száma nyártól kettőre csökken, és a Budapest Magánnyugdíjpénztár, valamint a Horizont Magánnyugdíjpénztár maradnak meg. A statisztikák szerint a megmaradt 51 ezer tag magasabb összegre jogosult, mint az a több mint 3 millió ember, aki 13 évvel ezelőtt kilépett a rendszerből.

Közel 14 évvel ezelőtt, 2010 novemberében döntöttek a magánnyugdíjpénztárakban lévő járulékok állami nyugdíjrendszerbe való átcsoportosításáról, amikor is több mint 3 millió tag döntött a visszalépés mellett. A megmaradt tagok száma azóta csökkent, tavaly szeptemberre 51 303 főre apadt.

Az MBH Gondoskodás Nyugdíjpénztár áprilistól a Budapest Magánnyugdíjpénztárba olvadt be, míg a Szövetség Magánnyugdíjpénztár július 1-től a Horizont Magánnyugdíjpénztár része lesz. Az MBH pénztár 21 milliárdos vagyonnal és 3400 fős taglétszámmal, a Budapest pénztár pedig 42 milliárdos vagyonnal és 6 ezer taggal rendelkezett.

Kutiné Csurgai Ágota, a Szövetség Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója szerint a pénztár nem tud járadékszolgáltatást nyújtani, ezért döntöttek a beolvadás mellett. A Szövetség Nyugdíjpénztárnak 8608 tagja volt, és a vagyona meghaladta a 38,5 milliárd forintot. A Horizont pénztár esetében a beolvadás után a piaci létszámnak több mint 80%-a lesz a tagja.

A magánnyugdíjpénztáraknál a járadékszolgáltatás körüli problémák miatt megszűnt az egyösszegű kifizetési lehetőség. A Horizont az egyetlen pénztár, amely járadékszolgáltatást nyújthat. A visszalépés esetén a tagok megtarthatják a megtakarításaik infláció fölötti hozamát és a tagdíj-kiegészítéseket.

A 2010-es döntés után azok, akik maradtak, jobban jártak a hozamok tekintetében. A magánnyugdíjpénztárak portfóliói a legtöbb vizsgált évben az infláció feletti szinten teljesítettek. A döntésnél nem csak a hozam a fontos, hanem az is, hogy a tagok milyen nyugdíjat szeretnének kapni. A maradás esetén az állami nyugdíj 75-80%-át kapják meg, míg a visszalépés esetén 100%-os állami nyugdíjra jogosultak lesznek.

Farkas András, a NyugdíjGuru News nyugdíjszakértője szerint a pénztártagok többsége számára előnyösebb lehet a visszalépés. A magán-nyugdíjpénztári járadék alapképlete a tag egyéni számláján lévő összeg osztva a várható további élettartam hónapokban mért számával. A visszalépésre hüvelykujjszabályként az alkalmazható, hogy ha a pénztári járadék összegének négyszeresét meghaladná az állami nyugdíj, akkor érdemes visszalépni.