A divatipar környezeti pusztítása és a lehetséges megoldások

A divatipar, különösen a fast és ultra-fast fashion, jelentős környezeti károkat okoz, és előrejelzések szerint 2050-re a világ szén-dioxid-kibocsátásának 26 százalékáért felelhet, ami a globális felmelegedés 2 Celsius-fokos küszöbértékének elérését eredményezheti.

A ruhaipar az egyik legnagyobb károsanyag-kibocsátó lehet 2050-re, de a márkák részéről nincs érdemi intézkedés a helyzet megakadályozására. Az igazi megoldást az igény szerinti gyártásra való átállás és az ellátási láncok átalakítása jelenthetné, de erre egyelőre sem a fogyasztók, sem a márkák nem állnak készen. A Shein és a Temu például rendkívül rövid idő alatt képesek új termékekkel előállni, ami komoly környezetvédelmi aggályokat vet fel. A divatipar a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának 10 százalékát adja, és évente 92 millió tonna hulladékot termel, amelynek több mint felét egy éven belül kidobják. A munkakörülmények is problémásak, a dolgozók alacsony fizetést kapnak, és gyakran sértik meg az emberi jogokat.

A divatipar kihívásokkal néz szembe, például az H&M 12 százalékos piaci értékvesztésről számolt be, amit az évek óta gyengülő értékesítés és az ellátási lánc hiányosságai okoznak. További nagy márkák, mint a Victoria's Secret, a Superdry, a Gap, a Kookaï és a Scotch & Soda is anyagi gondokkal küzdenek. A vállalatok gyakran kihelyezett és távoli gyártóüzemekre támaszkodnak, ami túltermeléshez vezet, és a nem eladott készletek a szemétbe kerülnek. A H&M-et például azzal vádolták meg, hogy évente 12 tonna ruhát égetett el.

A túltermelés problémáját az igény szerinti gyártás oldhatná meg, ahol a termékeket csak akkor állítják elő, ha már megrendelték őket. A Nike és az Adidas is próbálkozott ezzel a modellel, de az ügyfelek nem voltak hajlandóak többet fizetni és tovább várni egyedi tervezésű darabokért. Azonban vannak pozitív példák is, mint a barcelonai Alohas vagy a francia Asphalte, amelyek regionális szinten gondolkodnak és kis tételekben állítják elő a termékeket. A fogyasztók azonban még nem állnak készen a hosszú várakozási időkre és a magasabb árakra, ami korlátozza az igény szerinti gyártás elterjedését.

(Borítókép: Halyna Romaniv / Getty Images Hungary)