Háború Ukrajnában – ez történt márciusban
A nyugati, főleg amerikai katonai támogatás hiánya miatt továbbra is az orosz erőfölény érvényesül az ukrajnai frontokon, különösen az ukrán légvédelem van bajban. A francia elnök katonák Ukrajnába küldését emlegette, de ukrán források szerint csak kiképzők belépését kérték, és nincs konkrét jel arra, hogy bármelyik szövetséges állam eleget tenne ennek.
Avgyijivka orosz elfoglalása után az ukrajnai frontvonalak ismét statikussá váltak. Ukrán politikusok szerint nagyszabású orosz offenzíva készül, míg a hírszerzés szerint ez csak blöff. Moszkvában az Észak-Koreát idéző választások után iszlamista terrorcselekmény történt, amit a Kreml megpróbál Ukrajnára fogni, leplezve az elhárítás kudarcát.
Ukrajnában a 25 éveseket is behívhatják, többek között Kárpátalján is. A parlament még mindig vitázik az átfogó mozgósítási törvényről, önkéntesnek pedig egyre kevesebben jelentkeznek.
Az oroszok kisebb, lokális támadásokat hajtanak végre, de jelentős elmozdulás a frontvonalakon nem történt. Egy független orosz lap és Zelenszkij szerint Putyin Harkiv elfoglalását tűzte ki célul, az ukrán hírszerzés szerint viszont ez álhír. Ukrajna távoli célpontokat támadott drónokkal, köztük Oroszországon belül is. Lőszerhiány miatt az ukrán légvédelem egyre nehezebben védi ki az orosz légitámadásokat.
Az ukrán erőknek továbbra is nehézségeik vannak a harctéren. Avgyijivka februári elfoglalása után kisebb területi eredményeket értek el. Március végén az oroszok újra páncélos rohammal próbálkoztak, de a taktika kivédhetőnek bizonyult. Az ukránok új orosz offenzíva lehetőségére figyelmeztetnek, Zelenszkij szerint május végén vagy június elején indulhat el, mások a nyár végére teszik az időpontot. Az ukrán hírszerzés szóvivője szerint a nagyszabású orosz offenzíva híre a „pszichológiai hadviselés része”.
Az oroszok márciusban intenzív támadásokat intéztek az ukrajnai infrastruktúra és Kijev ellen. Az ukrán lőszerkészletek elapadása teszi lehetővé a támadásokat, különösen az amerikai Patriot-rakéták hiánya okoz gondot. Az ukrán légvédelem gyengült, a rakétakészletek kimerülése miatt meg kell válogatni, hogy melyik rakétákat vehetik célba. A Washington Postnak nyilatkozó katonai források szerint hamarosan olyan helyzet állhat elő, ahol a városokra kilőtt rakétáknak csak egyötödét tudják elfogni. Március elején elvesztettek két Patriot rakétaindítót.
Az ukránok igyekeznek alkalmazkodni az erőviszonyokhoz, és folytatják támadásaikat az orosz célpontok ellen. A Fekete-tengeren újabb sikereket értek el, elsüllyesztették a Szergej Kotov hajót. Az oroszországi választások előtt az Orosz Szabadság Légió aktivizálódott, rajtaütéseket hajtottak végre. Moszkva vasutat épít Mariupol felé, amely az orosz területeket köti össze a Krímmel.
Zelenszkij aláírta a sorozási törvény módosítását, 25 évre csökkentik a hadkötelezettség korhatárát. Kárpátalján megkezdődött a sorkatonák leszerelése. A tisztességes verseny látszatát nélkülöző választáson újra elnökké választották Putyint. Moszkvában iszlamista terrortámadásban több mint 100 ember halt meg.
Az Iszlám Állam vállalta magára a terrortámadást, amelynek hátterében az oroszellenes propaganda áll. Az orosz propaganda igyekszik a támadást „ukrán nacionalistákhoz” kötni, elhallgatva az iszlamista szálat.
Továbbra sem sikerült megegyezni az Ukrajnának nyújtandó amerikai katonai támogatás újraindításáról. Csehország és más európai országok több százezer lőszert biztosítanak. Macron francia elnök katonák Ukrajnába küldését emlegette, de nincs konkrét jel arra, hogy bármelyik NATO-tagállam ilyen terveket szövögetne. Az európai hatalmi viszonyok átrendeződése és a német hadiipar újjáéledése állhat Macron kijelentése mögött. Az amerikai katonai segítség továbbra is minimális, amit részben ellensúlyoz a növekvő európai támogatás.
Zubor Zalán