A GKI Gazdaságkutató Zrt. eljuttatta a Magyar Hanghoz ezzel kapcsolatos álláspontját, amelyben azt írja:
A gazdaságkutató Parragh László szavait cáfolva elmondta, hogy a termelési költségek és a termelékenység alakulása együttesen alakítja a versenyképességet. A termelékenység pedig részben az alkalmazott technológiától, részben az azt működtető emberektől, azok képességeitől, tudásától függ. A költségek között a munkaerő súlya viszonylag alacsony az iparban, ellenben magas a szolgáltatásban (ahol az élőmunka igény magasabb).
Jól látható a GKI szerint, hogy önmagában a bérek szintje mellett sok más költségelem is hat az eredményességre (így például a logisztikai költségek). Emellett az is látható, hogy
(egyszerű összeszerelő tevékenység), amely igen érzékeny a költségek alakulására. Így válság esetén könnyen leépíthetők, más országba helyezhetők át – olvasható a közleményükben.
A GKI szerint
Ugyanakkor a cégek beszámolói szerint hiányzik a hazai, jól képzett munkaerő, ezért egyre inkább a külföldi munkaerő fokozott behozatalát erőltetik, főként Szerbiából, Ukrajnából, de az elmúlt években már Ázsiából is.
Az intézet elemzése megjegyzi, hogy
Ráadásul ezek a magyar vállalkozások jobban megfelelnek a hazai piac adottságainak, így a hazai hozzáadott érték is magasabb lenne. Véleményük szerint nem kellene Ázsia országaival versenyezni, és nem konzerválnánk a nyugat-európaihoz képest alacsony bérszintet.
A magas jövedelmezőségű tevékenységekhez persze jól képzett szakemberekre van szükség, amelyet az oktatás biztosíthat. Ehhez azonban olyan oktatásra van szükség, amelynek alapja a tudás megbecsülése.
Fotó: MKIK weboldala