A GKI Gazdaságkutató Zrt. eljuttatta a Magyar Hanghoz ezzel kapcsolatos álláspontját, amelyben azt írja:

nem elsősorban a munkaerő olcsóságából, hanem jóval inkább a termelékenységéből fakad a versenyképességünk.

A gazdaságkutató Parragh László szavait cáfolva elmondta, hogy a termelési költségek és a termelékenység alakulása együttesen alakítja a versenyképességet. A termelékenység pedig részben az alkalmazott technológiától, részben az azt működtető emberektől, azok képességeitől, tudásától függ. A költségek között a munkaerő súlya viszonylag alacsony az iparban, ellenben magas a szolgáltatásban (ahol az élőmunka igény magasabb).

Jól látható a GKI szerint, hogy önmagában a bérek szintje mellett sok más költségelem is hat az eredményességre (így például a logisztikai költségek). Emellett az is látható, hogy

az alacsony szintű, jellemzően futószalag melletti betanított munkafolyamatok uralják a multik magyarországi tevékenységét

(egyszerű összeszerelő tevékenység), amely igen érzékeny a költségek alakulására. Így válság esetén könnyen leépíthetők, más országba helyezhetők át – olvasható a közleményükben.

A GKI szerint

a magyar gazdaságpolitika az erőltetett „újraiparosítási” tervekkel az alacsony magyar hozzáadott értékű tevékenységeket vonzza az országba, magas költségvetési támogatással. Ez konzerválja a kedvezőtlen gazdasági szerkezetet, ráadásul erősen energiaintenzív és esetenként környezetszennyező iparágak (például az akkumulátorgyártás) üzemei települnek be.
Kiemelik, hogy a multik esetében a költségvetési támogatás 8-10 évre fedezi a teljes bérköltséget, emiatt a hazai munkaerő ennyi ideig lényegében ingyen dolgozik.

Ugyanakkor a cégek beszámolói szerint hiányzik a hazai, jól képzett munkaerő, ezért egyre inkább a külföldi munkaerő fokozott behozatalát erőltetik, főként Szerbiából, Ukrajnából, de az elmúlt években már Ázsiából is.

Az intézet elemzése megjegyzi, hogy

akkora támogatásból, mint amit a multik kaptak munkahelyteremtésre, valószínűleg a magyar vállalkozások is tudnának legalább annyi munkahelyet létrehozni.

Ráadásul ezek a magyar vállalkozások jobban megfelelnek a hazai piac adottságainak, így a hazai hozzáadott érték is magasabb lenne. Véleményük szerint nem kellene Ázsia országaival versenyezni, és nem konzerválnánk a nyugat-európaihoz képest alacsony bérszintet.

A magas jövedelmezőségű tevékenységekhez persze jól képzett szakemberekre van szükség, amelyet az oktatás biztosíthat. Ehhez azonban olyan oktatásra van szükség, amelynek alapja a tudás megbecsülése.

Fotó: MKIK weboldala