Magyarországnak nem kell elmagyarázni, hogy milyen a keletről jövő szovjet hadsereghez köthető brutalitás, és hogy milyen lehet most harcolni az oroszok ellen

– mondta a Telex beszámolója szerint a miniszterelnök arra a kritikára, hogy a szerinte szabadságharcos Magyarország miért áll most a béke pártján.

A mi Zelenszkijünket, az akkori magyar miniszterelnököt kivégezték 1956 után.
Mi tudjuk, hogy mi a brutalitás, és mi a háború

– mondta Orbán.

Amint a Telex megírta, 1956-ban szerinte nem azért harcoltak a magyarok, hogy legyőzzék a szovjet hadsereget. Azért vállaltak forradalmat, hogy kikényszerítsék a tűzszünetet és a béketárgyalást. A szabadság elérését akkor is egy béketárgyalásban remélték.

A mi ötvenhatos logikánk szerint a szabadságharc és a béketárgyalás nagyjából egy helyen van miniszterelnök szerint.

A tűzszünet hozná el a gazdasági megkönnyebülést Orbán szerint. Amíg a háború tart, és a nyugat szankciókkal válaszol, addig sem az infláció, sem az energiaárak nem fognak csökkeni.

Láttunk már a világtörténelemben jó szankciókat Orbán szerint, de azokat át kell gondolni.

Elszúrták a brüsszeli szankciókat

– jelentette ki. Energiaügyben azok szoktak kivetni szankciókat, akiknek bőségesen van energiája. Itt a törpe vetett ki szankciókat az óriásra szerinte.

Szankciós infláció van, és szankciós felárat fizetünk az energiáért

– mondta Orbán.

A Telex beszámolója szerint úgy fogalmazott, hogy késhegyre menő csatákra készül Brüsszelben, hogy Magyarországot mentesítsék a szankciók alól. Ezt eddig sikerült is elérni. Állítása szerint minden olyan szankció alól mentesítést ért el a miniszterelnök, ami rossz hatással van a magyar energetikára.

Ha felmennek az árak Európában, azok magukkal húzzák a magyar árakat is. A végső megoldást ezért azt jelentené Orbán szerint, ha Brüsszel elállna a szankcióktól.

A szankciókat hathavonta tárgyalják újra, a legközelebbi csata decemberben lesz.

Azt látja, hogy Prágában már sokan elégedetlenkednek a brüsszeli szankciók miatt, és nem Magyarország az egyetlen, amely felteszi a kérdést, hogy mi értelme a szankcióknak, ha jobban fáj annak, aki kivetette, mint akire kivetették.

Az egész szankciós csomag úgy van összetéve szerinte, hogy az európaiak csak veszíteni tudnak.

A Telex arról is beszámolt, hogy a magyar jogszabály szerint terrorcselekmény volt az Északi Áramlat megtámadása, és Orbán nem hisz abban, hogy a XXI. században nem tudják, ki lehetett az. A török vezetéken keresztül látják el gázzal Magyaarországot jelenleg.

A miniszterelnök világossá tette, hogy aki megtámadja a vezetéket, terrorista cselekménynek fogja nyilvánítani, és aszerint is lépnek fel ellene.

A magas inflációt nem a piac okozza, hanem a politika, a brüsszeli szankciók Orbán szerint.

Ha a brüsszeli bürokraták körültekintőbben jártak volna el, nem ennyi lenne ma az infláció mértékbe

– folytatta Orbán.

A miniszterelnök utasította a minisztereket, hogy az inflációt jövő év végére legalább felezzék meg.

„A magas árak ellen harcolni kell” – fogalmazott.

A szankciókat nem demokratikus módon vezették be: a brüsszeli demokraták és az európai elit döntött róla. A Telex arról számolt be, hogy

Orbán szerint azonban „számít, hogy mit gondolnak az emberek.” Ezért indít nemzeti konzultációt a magyar kormány a szankciókról.

Arról is beszélt Orbán, hogy az európai határvédelem, a Frontex nem tudja megoldani a migrációs válságot.

A Frontex utazási iroda

– mondta.

Nekünk pedig arra van szükségünk, hogy megakadályozzuk az illegális határátlépéseket.

Ha valaki szabadon járkálhat ki a határainkon, az rendkívül súlyos biztonsági kockázatot jelent az ország számára

– tette hozzá a miniszterelnök.

A megoldás az lenne a miniszterelnök szerint, ha nem a magyar-szerb határon torlódnának fel a menekültek, hanem a macedón-szerb határon megállítanák őket.

Fotó: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő beszédet mond Berlinben, a magyar-német gazdasági kapcsolatokról rendezett fórumon 2022. október 10-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán