Franciaország politikai és gazdasági kihívásai

Franciaország kötvényhozama történelmi szintre emelkedett, ami politikai és gazdasági kihívások elé állítja az országot. A politikai instabilitás és a gazdasági intézkedések népszerűtlensége tovább fokozza a helyzetet.

Franciaország kötvényhozama először érte el Görögország szintjét, ami a befektetők körében aggodalmat keltett. Az S&P Global Ratings által AA-nak minősített 10 éves francia kötvények kamatlába 3,03%-ra emelkedett, ami megegyezik a görög kötvényekével. Ez a helyzet különösen aggasztó Michel Barnier miniszterelnök számára, aki politikai túléléséért küzd.

Barnier figyelmeztetett, hogy Franciaország "viharral" nézhet szembe a pénzügyi piacokon, ha a törvényhozók elutasítják a kormány javaslatait. A politikai túlélése Marine Le Pen szélsőjobboldali vezető támogatásától függhet.

Egy közvéleménykutatás szerint a franciák 53%-a szeretné, ha Barnier kormánya megbukna, és 63% szerint Emmanuel Macronnak is le kellene mondania, ha ez bekövetkezik. A Barnier-kabinet 60 milliárd eurós adóemeléssel és kiadáscsökkentéssel próbálja visszaszorítani a költségvetési hiányt, de a lakosság többsége nem ért ezzel egyet.

Marine Le Pen követelése nyomán a francia kormány nem emeli meg az elektromos áramra kivetett adót, ahogyan azt a 2025-ös költségvetési javaslatban eredetileg tervezte. Ez lehetővé teszi a villamosenergia árának 14%-os csökkenését Franciaországban.

Michel Barnier kormánya ellen a baloldal tervez benyújtani bizalmatlansági indítványt, amelyet az RN is megszavaz, amennyiben a kormány a franciák vásárlóerejét csökkentő költségvetést fogadtat el a parlamenttel.

A jelenlegi kormánynak, amelyet a hagyományos jobboldali pártok és Emmanuel Macron államfő centrista pártja támogat, nincs többsége a nemzetgyűlésben, ezért a 2025-ös költségvetést parlamenti szavazás nélkül kívánja elfogadtatni. A francia alkotmány 49.3-as cikke alapján egy tervezet akkor is a parlament által elfogadottnak tekintendő, amennyiben a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és azt követően bizalmatlansági indítvánnyal 24 órán belül nem mozdítják el a kormányt.

Antoine Armand francia gazdasági és pénzügyminiszter jelezte, hogy kész "engedményeket" tenni a költségvetési tervezettel kapcsolatban annak érdekében, hogy Franciaország elkerülje azt a gazdasági és pénzügyi "vihart", amelyet szerinte a kormány bukása vonna maga után.

Franciaország pénzügyeit az S&P Global Ratings fogja vizsgálni, ami újabb piaci mozgásokat okozhat. A francia kötvényhozamok emelkedése részben Emmanuel Macron elnök előrehozott választásainak következménye. A hozamfelár a német adóssághoz képest jelentősen nőtt, és a francia kötvényhozamok elérhetik az olasz hozamokat is, ami szimbolikus figyelmeztetés Macron számára.