Meglepetések a román elnökválasztás első fordulójában
Calin Georgescu, a független, oroszbarát jelölt nyerte a román elnökválasztás első fordulóját, míg a liberális Elena Lasconi váratlanul a második helyre került, megelőzve a szociáldemokrata Marcel Ciolacut, aki emiatt lemondott a PSD elnöki posztjáról.
Calin Georgescu 22,94%-kal nyerte meg a román elnökválasztás első fordulóját, ami sokkolta az ország politikai elitjét. Georgescu populista, szélsőjobboldali és oroszbarát nézeteket vall, kampányát főként a TikTok-on folytatta, ahol elitellenes és békepárti üzeneteket küldött lehetséges szavazóinak. A nyugati média gyakran oroszbarátnak írta le őt, és nem zárták ki az orosz manipuláció lehetőségét sem.
Georgescu nyíltan EU- és NATO-ellenes nézeteket vall, és a II. világháborús évek legionárius, szélsőjobbos fogalomvilágát idézi. A független jelölt a NATO ballisztikus rakétavédelmi pajzsát "a diplomácia szégyenének" nevezte, és azt állította, hogy az észak-atlanti szövetség nem fogja megvédeni egyetlen tagját sem, ha Oroszország megtámadná őket.
Elena Lasconi, a liberális jelölt, meglepetésre átvette a második helyet a szociáldemokrata Marcel Ciolacutól, ami azt jelenti, hogy 2000 után először fordulhat elő, hogy a szociáldemokrata párt jelöltje nem lesz ott a második körben. Lasconi a voksok 19,18%-át begyűjtve megelőzte a 19,15%-ot elérő Marcel Ciolacu szociáldemokrata kormányfőt, aki emiatt lemondott a PSD elnöki posztjáról. Lasconi kampányának központi üzenete a "Több tiszteletet az embereknek!" volt.
Lasconi sikere elsősorban a diaszpóra és a bukaresti progresszív szavazók támogatásának köszönhető, akik nagy számban álltak mögé, különösen az Egyesült Államokban és Kanadában, valamint Bukarest fiatal választói körében.
A választási részvétel 52,4% volt, ami azt mutatja, hogy a választók több mint fele élt szavazati jogával. Romániában december 1-jén parlamenti választásokat is tartanak, amelyek meghatározzák az ország következő kormányát és miniszterelnökét.
A szavazatszámlálás végéhez közeledve változott a romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye. Calin Georgescu beelőzte a jelenlegi kormányfőt, Elena Lasconi pedig kiütötte a miniszterelnököt a második fordulóból. A leadott voksok 99,96%-ának összesítése alapján Georgescu kapta a legtöbb szavazatot.
George Simion, a szélsőjobboldali Szövetség a Románok Egységéért (AUR) vezetője 13,86%-ot szerzett, míg az elnökválasztáson hagyományosan elinduló Kelemen Hunor (RMDSZ) 4,5%-ot ért el. Az RMDSZ elnökjelöltje 4,51%-ot szerzett, ami elmarad az elvárt 5-6%-tól. A magyar szavazók választási hajlandósága alacsonyabb volt, mint a románoké.
Miután az első fordulóból csak a két legtöbb szavazatot begyűjtő jelölt jut tovább, ezzel a romániai történelem során először rendezhetik az elnökválasztás második fordulóját úgy, hogy ott nem lesz PSD-s jelölt.
Az AUR növekvő népszerűsége a társadalmi elégedetlenségből és a közéleti törésvonalakból táplálkozik, miközben magyarellenes narratíváik mellett általánosabb euroszkeptikus és nacionalista üzeneteket fogalmaznak meg. Bár szervezeti infrastruktúrájuk gyenge, a populista retorikájuk hatékony az online térben.
Románia gazdaságpolitikájában a neoliberális megközelítés dominál, amely az alacsony adókulcsokkal és a minimális állami szerepvállalással jellemezhető. Ez a modell támogatja a tőkét és a vállalkozásokat, de jelentős társadalmi hiányosságokkal jár, például a szociális lakhatás és az állami egészségügy területén.
Az RMDSZ politikai monopóliuma továbbra is meghatározó a magyar többségű régiókban, ahol a többpárti verseny hiánya érezhető. Az RMDSZ befolyását a Fidesz által támogatott intézményes kezdeményezések sem tudták megtörni, sőt, a két szereplő között erős egymásrautaltság alakult ki.
Romániában a politikai stabilitás és az EU-hoz való viszony kulcskérdések maradnak a következő időszakban, miközben a gazdasági és társadalmi kihívásokra is válaszokat kell adniuk a vezetőknek.
Elena Lasconi sajtótájékoztatót tartott a hivatalos eredmények közlése után, ahol hangsúlyozta a szabadság és a demokrácia védelmét. Kiemelte, hogy Georgescu nyíltan Putyin csodálója és NATO-ellenes, és figyelmeztetett a fasiszta diskurzusaira.
„Ígérem, hogy mindent megteszek azért, hogy minden romániai elvárásának megfeleljek. Azoknak, akik más jelöltre szavaztak, ígérem, hogy minden polgár elnöke leszek. Kedves románok, hallunk és látunk benneteket” – mondta Elena Lasconi.
Marcel Ciolacu és Nicolae Ciuca lemondása is jelentős politikai változásokat jelez a román politikai színtéren. Ciolacu a vasárnapi parlamenti választásokig marad a kollégáival, majd azt követően dolgozzák ki az új pártelnök megválasztásának menetrendjét. Nem kíván részt venni a PSD tisztújításán. Nicolae Ciuca videóüzenetében kifejtette, hogy pártja képes a hibáiból és a most kapott leckéből tanulva talpon maradni, és a PNL továbbra is ragaszkodik euroatlanti elkötelezettségéhez.
A PSD és a PNL a jelenlegi román parlament két legnagyobb pártja, együttesen 71%-os többséggel rendelkeznek a törvényhozásban.