Megosztó ENSZ klímacsúcs: Pénzügyi ígéretek és viták a fosszilis tüzelőanyagokról
Az ENSZ azerbajdzsáni COP29 klímacsúcsán a gazdagabb országok 300 milliárd dolláros támogatást ígértek a fejlődő országoknak az éghajlatváltozás elleni küzdelemre, de a megállapodást számos kritika érte.
A klímacsúcs során a gazdagabb országok rekordösszegű, 300 milliárd dolláros támogatást ígértek a fejlődő országoknak, hogy segítsenek nekik felkészülni az éghajlatváltozásra és megakadályozni annak hatásait. Ez a lépés annak elismerése, hogy a szegényebb nemzetek aránytalanul nagy terhet viselnek az éghajlatváltozás miatt, miközben történelmileg a legkevésbé járultak hozzá a klímaválsághoz.
A résztvevők vállalták, hogy megháromszorozzák az éghajlatváltozásra való felkészülésre fordított összegeket, mivel korábban az erre fordított finanszírozásnak csak 40 százaléka ment erre a célra. A 300 milliárd dolláros ígéret mellett a nemzetek megállapodtak abban is, hogy 2035-ig további 1,3 billió dollárra lesz szükség az éghajlatváltozás megelőzéséhez.
Simon Stiell, az ENSZ klímavédelmi szervezetének vezetője, nehéz útnak nevezte a megállapodás elérését, de üdvözölte az eredményt, amely biztosítékot jelent az emberiség számára a globális felmelegedés ellen. Ugyanakkor nem sikerült megállapodni a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetéséről, ami számos ország tiltakozását váltotta ki.
Az indiai küldött, Chandni Raina, a megállapodást optikai csalódásnak nevezte, míg Leela Nandan elégedetlenségét fejezte ki, mondván, hogy az előirányzott cél nem old meg semmit számukra. Hasonlóképpen, a Kis Szigetállamok Szövetségének elnöke, Cedric Schuster, drámai módon kifogásolta a megállapodást, hangsúlyozva a szigetek süllyedésének veszélyét.
Svájc, Maldív-szigetek, Kanada és Ausztrália is tiltakoztak a fosszilis tüzelőanyagok globális felhasználásának csökkentésére vonatkozó megfogalmazás gyengesége miatt. A döntést a következő, 2025-ös klímacsúcsra halasztották.