Orbán Viktor és az EU: Jogi és Gazdasági Kihívások
A magyar kormány és az Európai Unió közötti kapcsolatok feszültségei továbbra is meghatározóak, különösen a jogi és gazdasági területeken. Orbán Viktor kormányának stratégiái és az EU reakciói jelentős hatással lehetnek Magyarország jövőjére.
A magyar kormány és az Európai Bizottság (EB) közötti tárgyalások fél éve megszakadtak a zárolt uniós támogatások feloldásáról. A kormány jogi eszközökkel próbál időt nyerni, azonban a pénzügyi kár, például a helyreállítási alapok elvesztése, már most jelentős. Az EB idei jelentésében hiányosságokat talált Magyarország jogállamisági gyakorlatában, és emiatt nyolc ajánlást fogalmazott meg az Orbán-kormánynak.
Michael McGrath ír pénzügyminiszter szerint az új EB szorosabb kapcsolatot akar a jogállamisági jelentés és a pénzügyi alapok lehívása között. Ez azt jelenti, hogy az eddig csak ajánlás szintjén megfogalmazott bizottsági álláspont figyelmen kívül hagyása elegendő lehet az uniós források blokkolására.
Eközben Orbán Viktor szeptember végén bejelentette a gazdasági semlegesség koncepcióját, amely a 3-6%-os GDP-növekedés elérését célozza meg. A kormányzati kommunikáció szerint ez a politika felemelheti a magyar gazdaságot, azonban a szakértők szkeptikusak. A jelek szerint a kormány is tisztában van azzal, hogy ez csak egy csomagolópapír az EU által kritizált lépésekhez.
Az Európai Unió beleragad a 3 százaléknál alacsonyabb növekedési sávba, míg Orbán Viktor 3-6 százalékos GDP-növekedést várna el a következő években. Egy kormányzati dokumentum azonban megkérdőjelezi ennek realitását, mivel a magyar gazdaság hosszú távon visszaeshet a 0-3 százalékos sávba. Az előrejelzések szerint a GDP a jövő évi 3,4 százalék után 2026-ban 4,1 százalékkal nőhet, de 2031 és 2038 között csak 1,7 és 2,3 százalék között lehet a gazdasági növekedés.
Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelő Citadella Származtatott Befektetési Alap portfóliókezelője szerint a 3-6 százalékos GDP-cél irreális, Magyarország potenciális növekedése hosszú távon nem több, mint éves 1–2 százalék.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a magyar gazdaság egyelőre csökkenő pályán van. „Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2024 harmadik negyedévében a nyers adatok szerint 0,8 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,7 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszaki értékétől”.
Az EU és a NATO tagjaként Magyarországnak kötelezettségei vannak, így a gazdasági semlegesség politikája egyfajta modern Kállay-kettősnek tűnik. A magyar kormányfő mégis ebben látja a jövő kulcsát, olyannyira, hogy már a 2025-ös költségvetést is erre alapozták.
Az EU és Magyarország közötti feszültségek tehát továbbra is fennállnak, és a jövőbeli fejlemények jelentős hatással lehetnek az ország gazdasági és politikai helyzetére.