Növekvő katonai feszültségek: Észak-Korea és Oroszország együttműködése, valamint a NATO-val való konfliktus veszélye

Az utóbbi időben fokozódó nemzetközi katonai feszültségek figyelhetők meg, különös tekintettel Észak-Korea és Oroszország együttműködésére Ukrajnában, valamint a NATO és Oroszország közötti konfliktus lehetőségére.

Észak-Korea és Oroszország közötti katonai együttműködés újabb jelei mutatkoznak, mivel Észak-Korea reguláris hadseregének egy részét Ukrajnában vethetik be az orosz erők oldalán. Ezt Kim Jonghjon dél-koreai védelmi miniszter közölte, aki szerint a nyáron aláírt stratégiai megállapodás katonai szövetség létrejöttére utal. A Kyiv Post beszámolója szerint hat észak-koreai tiszt meghalt, három pedig megsebesült egy ukrán rakétacsapásban Donyeck közelében.

Phenjan és Moszkva kapcsolatai az elmúlt évben jelentősen fejlődtek. Szeptember közepén tárgyalásokat folytattak, és Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint Kim Dzsongun észak-koreai vezető júniusban írt alá egy átfogó stratégiai megállapodást, amely katonai segítségnyújtást is tartalmaz.

Eközben Alexander Gruskó, Oroszország külügyminiszter-helyettese azzal vádolta meg a NATO-t, hogy háborúra készülnek Oroszországgal. Gruskó szerint a NATO-tagállamok fegyverkeznek, katonai terveket készítenek, lőszerraktárakat építenek, és hadgyakorlatokat tartanak Oroszország határaihoz közel. Azt is állította, hogy a NATO figyelmen kívül hagyta Moszkva jogos biztonsági aggályait, és valójában ők kezdték a feszültség növelését.

Franciaország jövőre hatalmas hadgyakorlatra készül, amelynek célja a NATO keleti szárnyának védelmére való felkészülés egy esetleges orosz támadás esetén. A Dacian Spring 2025 nevű hadgyakorlat során a francia katonák egy fiktív orosz támadást fognak kivédeni, és a fő cél a francia haderő képességének tesztelése, hogy 10 napon belül Románia védelmére keljenek. Franciaország várhatóan egy dandárt (kb. 3000-5000 katona) küld Romániába, és a cél az, hogy 2027-re képesek legyenek egy teljes hadosztályt (kb. 10-25 ezer katona) szövetségesük védelmére indítani.

A nemzetközi katonai feszültségek növekedése aggodalomra ad okot, és a helyzet további eszkalációja komoly következményekkel járhat a globális biztonságra nézve.

Nagy-Britannia kormánya szankciókat vezetett be Oroszország ellen, arra hivatkozva, hogy az orosz haderő vegyi fegyvereket használt az ukrajnai háború frontvonalain. London vádja szerint az orosz haderő vegyi alapú tömegoszlató fegyvereket és klórpikrint vetett be az ukrán hadsereg ellen. A tiltott fegyverek bevetésével Nagy-Britannia Igor Kirillovot, az orosz radioaktív, vegyi és biológiai védelmi erőinek parancsnokát vádolta meg, aki ezennel szankciós listára is került. Rajta kívül még két orosz katonai laboratóriumot büntetett meg Nagy-Britannia. Oroszország és Ukrajna rendszeresen vádolja egymást tiltott vegyi fegyverek használatával és radioaktív támadások előkészítésével.