A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér rekordnövekedést ért el 2024-ben

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér jelentős növekedést élt meg 2024 első nyolc hónapjában, az utasforgalom 18,6%-kal, míg a teherszállítás 49,7%-kal nőtt, ami majdnem rekorderedményeket eredményezett a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint.

Az utasforgalom elérte a 11,4 milliót, míg a teherforgalom meghaladta a 184 ezer tonnát. Összehasonlításképpen, a pandémia előtti utolsó évben, 2019-ben, csak 10,6 millió utas utazott az első nyolc hónapban.

Lóga Máté, a gazdasági stratégiaért, iparért, pénzügyi forrásokért és makrogazdasági elemzésért felelős államtitkár, valamint a Budapest Airport Zrt. igazgatóságának elnöke, kiemelte a repülőtér stratégiai jelentőségét mind az utas-, mind a teherszállítás szempontjából, mint a gazdaság létfontosságú erecskéjét.

A növekedés egy éves trendet tükröz, augusztusban több mint 20%-os növekedést mutatva az előző év azonos hónapjához képest, ezzel új történelmi rekordot állítva fel, az utasforgalom meghaladta az 1,763 milliót.

2024. június 6-án a Budapest Airport Zrt. állami többségi tulajdonba került egy adásvételi szerződés révén, amelyben a magyar állam 80%-os, míg a francia VINCI 20%-os részesedést szerzett. Lóga Máté megjegyezte a repülőtér stratégiai jelentőségét mind az utas-, mind a teherszállítás szempontjából, a jövőbeli célokkal kapcsolatban pedig kiemelte, hogy 2030-ra 20 millió, 2040-re pedig 25 millió utas elérését tűzték ki célul.

A növekedés folyamatos volt, a havi adatok meghaladták az előző év adatait. A legnépszerűbb úti célok között szerepel London, Isztambul, Milánó, Párizs és Brüsszel.

Az NGM közölte, a reptér új tulajdonosainak és az üzemeltetőjének célja, hogy ezt a teljesítményt még tovább fokozzák. Ennek érdekében a következő években megindulhat a reptér jelentős fejlesztése.

A reptércégért a kormány nemrégiben 3,1 milliárd eurót, azaz nagyjából 1200 milliárd forintot fizetett, ami jelentős összeg egy olyan időszakban, amikor Magyarország nehéz anyagi helyzetben van. Az év első három hónapjában a tervezett hiány a GDP 2 százaléka helyett már 4 százalékot ért el, ami azt jelenti, hogy az államadósság finanszírozására többet kell költeni, és a kormányzati beruházásokat és költéseket vissza kell fogni. A beruházásról részletesen egy korábbi cikkünkben foglalkoztunk.

: Nemzetgazdasági Minisztérium jelentése (MTI)