Gigaáradások sújtják Közép-Európát
Közép-Európát rendkívüli áradások sújtják, melyek drámai helyzeteket teremtenek több országban is. Lengyelországban és Ausztriában emberéletek vesztek oda, míg a cseh fővárosban és más régiókban is komoly védekezési intézkedésekre van szükség.
A Kelet-Neisse-folyó áradása Krosnowicében, Lengyelország délnyugati részén, 2024. szeptember 14-én figyelmeztető jel volt, a meteorológiai intézet és a vízügyi hatóság előrejelzése szerint ugyanis rendkívül nagy mennyiségű eső várható a térségben. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Lengyelországban már egy ember fulladt vízbe a Klodzko körzetben, amit Donald Tusk miniszterelnök is megerősített, és arra kérte a lakosságot, hogy vegyék komolyan az evakuálási felszólításokat. Tusk a közösségi médiában is megszólalt, hangsúlyozva, hogy aki tud, az segítsen, aki nem tud, az ne avatkozzon bele, és hogy a politikának át kell adnia a helyét a szolidaritásnak. A helyzet tovább romlott, hiszen a Czechowice-Dziedzice városa részben teljesen víz alá került, és Kalków városában az autókat sem kíméli az árvíz. Sziléziában pedig egy épülő autópályahidat elsodort a víztömeg, amelyről videó is készült.
Csehországban, Branticében és Mikulovicében is árvíz pusztított, ahol a Moldva-folyó partján mobilgátakat emeltek, és homokzsákokkal igyekeztek megvédeni a területeket. Ausztriában, Schönberg am Kamp településen a tűzoltóság tagjai és a lakosok homokzsákokkal biztosították a házakat, de a helyzet itt is tragédiába torkollott, hiszen egy tűzoltó életét vesztette vészhelyzeti munkálatok közben.
A Bécs folyó áradása miatt Bécsben is elöntötte a víz az első házakat, ami tovább súlyosbítja a közép-európai árvízhelyzetet. A katasztrófa sújtotta területeken a védekezés folyamatos, ahol a tűzoltók mellett katonák is részt vesznek az árvízvédelmi munkálatokban, mint például Ostrow Wielkopolskiban, ahol homokzsákokat szállítottak a veszélyeztetett területekre.
Lengyelországban a helyzet tovább romlott, ahol a Kłodzko körzetben több mint 1600 embert evakuáltak, és a város egyes részein a víz elérte az 1,5 méteres magasságot. Klodzko polgármestere bejelentette, hogy városa „elveszítette a csatát” az árvízzel szemben, és a helyzet kritikus. Csak Kłodzko területén mintegy 17 000 ember maradt áram nélkül, és az internet- és mobiltelefon-kapcsolatok is megszakadtak. Donald Tusk lengyel miniszterelnök engedélyezte a Starlink műholdas technológia használatát az internethez.
A lengyel védelmi miniszter közben közzétett egy videót, miszerint egy nagy árhullámnak köszönhetően összeomlott egy híd Stronie Slaskie városában. A védelmi minisztérium szerint sok lakost elvágott a víz a menekülési útvonalaktól, ezért az embereket a tetőkről mentik helikopterekkel. A Meteorológiai és Vízgazdálkodási Intézet szerint nem csak egy híd omlott össze a városban, de egy gát is átszakadt, így a víz most egy vízgyűjtő felé áramlik. A folyó Głuchołazyban is átszakította a gátakat, elsodorva egy ideiglenes hidat és elárasztva a városközpontot. A polgármester drámai felhívásban sürgette a lakosokat, hogy költözzenek magasabb területre.
Lengyelország és Csehország 1997 óta a legsúlyosabb árvízzel néz szembe, akkor mindkét országban több mint 100 ember vesztette életét. Lengyelországban a csapadék mennyisége meghaladta az 1997-es évet, mondta Tusk miniszterelnök. Akkor a regionális főváros, Wrocław közel 40 százaléka víz alatt állt. Tusk szerint az azóta kiépített infrastruktúra, beleértve az árvízvédelmi gátakat és a túlfolyó tározókat, megakadályozza, hogy a katasztrófa megismétlődjön.
Donald Tusk utasította az ország pénzügyminiszterét, hogy „készítse elő a pénzeszközöket a sürgősségi segélyek és az árvízkárelhárítás számára”. A védelmi minisztereket pedig arra szólította fel, hogy küldjenek további segítséget az érintett területekre. A miniszterelnök bejelentette, hogy kormánya hamarosan katasztrófaállapotot hirdet, ami nagyobb kontrollt biztosít a kormánynak a katasztrófa hatásainak leküzdésére és megoldására, bizonyos szabadságjogok korlátozásával együtt. A rendelet lehetővé teszi a lengyel kormány számára, hogy az Európai Unió RescEU-mechanizmusán keresztül pénzt és forrásokat mozgósítson, többek között repülőgépeket, helikoptereket, mobilkórházakat, a közlekedést és az energiaellátást segítő lehetőségeket is igénybe vegyen.