Irán sikeres műholdfelbocsátása
Az iráni állami média jelentése szerint Irán sikeresen pályára állította a Chamran-1 kutatóműholdat, amelyet az Iráni Elektronikai Vállalat tervezett és épített.
A műholdat egy Gaem 100-as típusú hordozórakéta juttatta a magasba, és most 550 kilométeres magasságban kering a Föld körül.
Az idei év során ez már a második iráni műhold, amelyet sikeresen pályára állítottak, a januári Sorayya műhold után, ami 750 kilométeres magasságban kering. Az iráni űrkutatási tevékenység évek óta folyik, és az ország azt állítja, hogy az békés célú és megfelel az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatának.
A nyugati országok azonban aggodalmukat fejezték ki a műholdindítások kapcsán, mivel attól tartanak, hogy az űreszközök indításához használt technológia felcserélhető ballisztikus rakétákkal, amelyek képesek lehetnek nukleáris robbanófej hordozására. Az amerikai hadsereg szerint ez a technológia lehetővé tenné Teherán számára nagy hatótávolságú fegyverek, akár nukleáris robbanófejek indítását is. Irán azonban tagadja ezeket a vádakat, és cáfolja, hogy atomfegyverek megszerzésére törekszik.
A Chamran-1 műhold súlya mintegy 60 kilogramm, és a védelmi minisztériumhoz tartozó iráni elektronikai ipar által lett tervezve és építve. A hordozórakétát, a Gaem-100-ast a Forradalmi Gárda, az Iszlám Köztársaság hadserege fejlesztette ki. A műhold küldetése a nagy magasságú orbitális műveletekhez használt hardver- és szoftverrendszerek tesztelése.
Február végén Irán a Pars 1 nevű képalkotó és távérzékelő műholdat indította a Vosztocsnij orosz indítóbázisról, amit az Egyesült Államok az Irán és Oroszország közötti katonai partnerség megerősödésének újabb jelének tekintett. Az indítás időzítése különösen figyelemre méltó, tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok és európai országok azzal vádolják Iránt, hogy ballisztikus rakétákat szállít Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz.
A kilövés Teherántól 350 kilométerre, Sarúd városának külterületén hajtották végre. Hosszein Szalami tábornok, a Forradalmi Gárda vezetője közleményben méltatta a műhold fellövését, és azt nyilatkozta, hogy a tudósok sikeresen legyőzték „a kiterjedt és nyomasztó nemzetközi szankciók légkörét”.
Az Egyesült Államok szerint az iráni műholdak fellövése szembemegy az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatával, és felszólította Teheránt, hogy fejezze be a nukleáris fegyverek célba juttatására alkalmas ballisztikus rakétákkal való kísérletezést. Az ezzel kapcsolatos szankciók 2023 októberében jártak le. Ebrahim Raiszi, aki májusban helikopter-balesetben halt meg, 2021 után ismét felgyorsította Irán űrprogramját, míg Maszúd Peszeskján jelenlegi elnök azonban nem közölte a témával kapcsolatos álláspontját.
Az amerikai hírszerzés és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szerint Irán már 2003-ra kiterjedt katonai célú nukleáris programmal rendelkezett, és az űrprogram gyorsítása után gyorsabban tud majd kifejleszteni interkontinentális ballisztikus rakétákat, amelyek alkalmasak nukleáris fegyverek célba juttatására. Teherán folytatja az urándúsítást is, mely a NAÜ szerint felhasználható nukleáris fegyverek fejlesztéséhez is. Ezzel szemben Irán mindig is tagadta, hogy atomfegyverek előállítására törekedne, szimplán űrprogramjához, vagyis polgári célokra használná fel az eddigi urándúsítást.