Biden és Starmer megvitatták Ukrajna fegyverhasználatát

Joe Biden amerikai elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök megbeszélést folytattak Washingtonban azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna milyen fegyvereket használhat a nyugati országoktól kapott fegyverekből. Megállapodtak abban, hogy fenntartják a korlátozást, amely megakadályozza Kijevet abban, hogy nyugati rakétákkal támadja meg Oroszország területét.

A találkozó előtt Vlagyimir Putyin orosz elnök ismételten fenyegetőzött, hogy a korlátozás feloldása NATO-Oroszország háborúhoz vezetne. Keir Starmer válaszul Putyin kijelentésére azt mondta, hogy "Nagy-Britannia nem keresi a konfrontációt Oroszországgal", hozzátéve, hogy Moszkva kezdte a háborút, "de bármikor véget vethetne ennek a háborúnak".

A washingtoni látogatás során nem született döntés a hosszú hatótávolságú rakéták Ukrajnában történő telepítéséről. Starmer és Biden több külpolitikai kérdést is megvitattak, többek között Ukrajnát, a Közel-Keletet és a Csendes-óceáni régiót. Starmer nem erősítette meg, hogy meggyőzte-e Bidet arról, hogy engedélyezze a hosszú hatótávolságú Storm Shadow rakéták használatát Oroszország ellen, csupán annyit állított, hogy "hosszú és gyümölcsöző megbeszélést" folytattak. Putyin korábban figyelmeztette a nyugati országokat, hogy ne engedélyezzék Ukrajnának a hosszú hatótávolságú rakéták használatát, állítva, hogy ez a NATO "közvetlen beavatkozását" jelentené a konfliktusban.

Kurt Volker, az Egyesült Államok korábbi különleges ukrajnai követe úgy véli, hogy Putyin kijelentései arra irányulnak, hogy elrettentsék a nyugatiakat a további cselekvéstől, megjegyezve: "Putyin ezeket azért mondja, hogy elérje a minket cselekvéstől való elrettentés eredményét."

Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság nem engedélyezte Ukrajnának a hosszú hatótávolságú rakéták használatát orosz célpontok ellen, mivel aggódnak az eszkaláció miatt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök többször kérte ezt a nyugati szövetségesektől. A brit Külügyminisztérium kijelentette, hogy Ukrajnának "egyértelmű joga" van a brit által biztosított fegyverek önvédelemre történő használatához, ami "nem zárja ki a műveleteket Oroszország területén belül", de ez nem vonatkozik a hosszú hatótávolságú Storm Shadow rakétákra.

Zelenszkij mélyebb csapásokat szeretne mérni az orosz területen belül, de ehhez szüksége van a nyugati országok engedélyére, amelyek a védelemre, nem a támadásra szánt fegyvereket szállították Ukrajnának. A szeptember 13-i megbeszélések középpontjában állt, hogy Ukrajna megkaphatja-e az engedélyt és a rakétákat az ilyen támadásokhoz. Biden állítólag úgy véli, hogy ezek a kérések nem érdemelnek megfontolást.

Az Egyesült Államok ellenzi a rakéták biztosítását, attól tartva, hogy ez fokozná a háborút. A tisztviselők jelezték, hogy Ukrajna már képes orosz területet támadni drónokkal, és hogy a kért rakéták nem érnék el a kulcsfontosságú orosz katonai célpontokat, mivel azokat tovább helyezték. Az amerikai kormány aggódik, hogy az Ukrajna által a NATO által biztosított fegyverekkel történő támadás engedélyezése növelheti a közvetlen konfliktus kockázatát Oroszország és a NATO között.

Zelenszkij a németországi látogatása során érvelt a mélyebb csapások mellett, állítva, hogy ez növelné a nyomást Vlagyimir Putyinra a tárgyalásokra. Egy listát nyújtott be a potenciális orosz célpontokról Washingtonnak és Londonnak, elsősorban az orosz légitámaszpontokra összpontosítva, és a NATO jóváhagyására vár. A Pentagon megjegyezte, hogy a Ukrajnát fenyegető bombázók 90%-át már kihelyezték a rakéták hatótávolságán kívülre.

Bár az Egyesült Államok nem adott engedélyt a rakétacsapásokra az orosz célpontok ellen, néhány diplomatának az a véleménye, hogy Ukrajnának a földi harcra kellene összpontosítania, mivel az orosz előrenyomulás jelenti a nagyobb fenyegetést. A vita az orosz helyszínek célba vételéről nem új, felmerült már a F-16 vadászgépek és az Abrams tankok Ukrajnának történő szállításának megbeszélései után is.

A csapások támogatói azt érvelik, hogy Ukrajnának joga van megvédeni magát, és az orosz katonai helyszínek célba vétele csökkentheti az orosz támadások hatékonyságát. Az ellenzők figyelmeztetnek, hogy az ilyen cselekedetek kiterjeszthetik a konfliktust és provokálhatják Oroszországot, hogy a NATO tagállamait célozza meg.

A nyugati hatalmak állítólag engedélyezhetik, hogy Ukrajna nagy hatótávolságú rakétákkal Oroszországra mérjen csapást, amit Oroszország már tényként kezel. Erre válaszul Vlagyimir Putyin nukleáris "elrettentő" tesztet is végrehajthat, vagy brit katonai eszközökre mérhet csapást, illetve fokozhatja az ukrán polgári infrastruktúra elleni csapásokat - vélik elemzők. A nukleáris tesztelés új lenne, és Oroszország ezzel számos nemzetközi biztonsági megállapodást felrúgna. A Nyugat számára az jelenti a veszélyt, hogy nem tudja, hol húzódnak Putyin vörös vonalai. Oroszország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nebenzia szerint a NATO "közvetlen részese lenne egy atomhatalom elleni ellenségeskedésnek", ha engedélyezné Ukrajnának, hogy nagy hatótávolságú fegyvereket használjon Oroszország ellen. "Erről nem szabad megfeledkezni, és gondolni kell a következményekre" - mondta.