A magyar gazdaság helyreállása és a kihívások

A magyar gazdaság helyreállása lassabb lehet, mint amit a kormány remélt, az üzleti bizalom hiánya és a vevők költekezési hajlandóságának alacsony szintje miatt. Az ING elemzője szerint a reális GDP-növekedési előrejelzés 1,5 százalék, ami jelentősen elmarad a kormány korábbi 4, majd 2,5 százalékos várakozásától.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján az idei második negyedévben a GDP-növekedés 1,5 százalékos volt, az első félévben pedig 1,3 százalékos, ami január-márciushoz képest 0,2 százalékos visszaesést jelent. Virovácz Péter, az ING elemzője kiemelte, hogy a szolgáltatások hozzáadott értéke nem változott, és a fogyasztáshoz kapcsolódó területek, mint a kereskedelem és vendéglátás, visszaestek negyedéves bázison.

A pénzügyi és biztosítási tevékenység területén tapasztalható növekedést a lakásbiztosítások májusi felmondási lehetősége okozhatta, ami élénkülést hozott a szektorban. A reálbérek növekedése mellett a fogyasztói bizalom romlása stagnáláshoz vezetett, a vállalatok pedig a munkaerőköltségek emelkedése és a gyenge bevételi láb miatt kiegészítő szolgáltatások visszafogásával próbálják ellensúlyozni a helyzetet.

A háztartások tényleges fogyasztása 4 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest, míg a fogyasztási kiadása 4,2 százalékkal nőtt. A cégek beruházásai azonban jelentősen visszaestek, a bruttó állóeszköz-felhalmozás 15,4 százalékkal fékezett, mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké csökkent, utóbbié jelentős mértékben. Ez a bizalom és a tartós keresletnövekedés hiányára utal.

A KSH részletes adatokat is közzétett, amelyek szerint az ipar teljesítménye 2,4, a feldolgozóiparé 3,7 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A mezőgazdaság teljesítménye az aszály következtében 5,2 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 2,4 százalékkal nőtt, az építőipar hozzáadott értéke pedig 6,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát.

Virovácz Péter szerint a gazdasági teljesítmény fékező tényezői közül az ipari adatok nem meglepőek, figyelembe véve az ágazat mostanában nyújtott teljesítményét. A gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága miatt a döntéshozók inkább tartalékolnak beruházás helyett. A belső kereslet erősödésében bízni lehetne, de a vállalatok nem terveznek komolyabb beruházási aktivitást, és a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága arra ösztönzi őket, hogy inkább tartalékoljanak.

Az ING Bank előrejelzése szerint az idei évre csupán 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak. Az elemző szerint a külső keresletben nem várható drasztikus változás, és az európai ipar, különösen Németország negatív hírei, valamint a magyar ipar és export oldalán sem várható fellendülés a közeljövőben.

A forint gyengülése a negatív gazdasági adatok hatására folytatódott, az euró-forint jegyzés 393 fölé emelkedett. A magyar tőzsdén alacsony forgalom mellett az OTP Bank részvényei fél százalékkal csökkentek. A jelenlegi inflációs folyamatok és a kamatkörnyezet alakulása alapján 2025 első hónapjaiban a lakossági államkötvény tulajdonosok a Prémium Magyar Állampapírok után kézhez kapott kamat egy részét nem fektetik be újra, sőt a lejárat előtti PMÁP-eladásokra is mutatkozik esély. A szóban forgó több száz milliárd forint lendületet adhat a fogyasztásnak, de helyet találhat magának más megtakarítási termékekben is. Fordulatot ígér az ipar teljesítménye is, a szakértők szerint idén a szektor negatívan járul hozzá a GDP növekedéshez, de 2025-ben itt is jó esély van a fordulatra.