Kastélyok magánkézbe adásának feltételei
A kastélyok magánkézbe adásához kapcsolódó dokumentációért jelentős összeget, akár tízmillió forintot is ki kell fizetni, amely nem téríthető vissza, még abban az esetben sem, ha a kérelmet elutasítják.
Az országgyűlés júniusban fogadta el a kastélyok magánkézbe adásáról szóló törvényt, amelyet korábban a volt köztársasági elnök, Novák Katalin megvétózott, és az Alkotmánybíróság is Alaptörvénybe ütközőnek talált. A törvényt módosítani kellett, és a változtatások után a magántulajdonba adás közcélja az olyan épületek privatizálása lett, amelyek hasznosítása állami intézményekkel nem biztosítható.
A csütörtök esti Magyar Közlönyben megjelent Lázár János építési és közlekedési miniszter rendelete alapján a kastélyok iránt érdeklődőknek a dokumentációért kérelmenként tízmillió forintot kell fizetniük, amely az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) bevételét képezi. A díjat a kérelmezőnek a minisztérium számlájára kell utalnia, és a befizetett összeg nem jár vissza, még a bérlésre beadott kérelmet elutasítják esetén sem.
Azonban a helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok és az egyházi jogi személyek számára jelentős kedvezményt biztosítanak: számukra a díj mértéke csupán 1 forint. Ez a rendelkezés növeli a szarvasi önkormányzat esélyét arra, hogy megszerezze a Csáky-kastély tulajdonjogát, és így a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatóságának ne kelljen elköltöznie.
A kastélytörvény alapján magánkézbe kerülhet a 26 hektáros ősfás szarvasi Anna-liget, a területen található Csáky-Bolza kastéllyal együtt, amely jelenleg a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának székhelye. Az Agrárminisztérium ellenzi a terület privatizálását, de a szarvasi önkormányzat részt venne a folyamatban, hogy a nemzeti park igazgatósága továbbra is ott működhessen.