A Közlekedési Múzeum Debrecenbe költözik
A Közlekedési Múzeum hivatalos székhelye Debrecenbe került, bár a költözés hivatalos bejelentése még nem történt meg. Az intézmény címét Széchenyi utca 31-re változtatták, de ez nem kapott nagy nyilvánosságot.
Az Építésügyi és Közlekedési Minisztérium, amely felügyeli a múzeumot, említette, hogy a kormány megvitatta a költözési tervet, de még nem született döntés. A Népszava információi szerint azonban már kiírták a tenderét az új épületre, amelynek határideje október. Az új múzeum egy 6,5 hektáros zöldmezős területen épül fel a BMW-gyár közelében, amely jelenleg csak autóval közelíthető meg, a legközelebbi buszmegálló 1,5 kilométerre van. Lázár vezetésével megvalósuló beruházás költségei várhatóan 150 milliárd forintot tesznek ki. A minisztérium azt várja, hogy a múzeum kiállításoknak, konferenciáknak, oktatási eseményeknek ad otthont, és helyi találkozási ponttá váljon.
A Magyar Közlekedési Múzeum új székhelye Debrecenben található, hivatalos címe mostantól a Széchenyi utca 31. Az Építésügyi és Közlekedési Minisztérium felgyorsítja a múzeum költözését, ami összhangban lehet az egykori miniszter, Lázár János javaslatával, hogy az új múzeum a BMW-gyár közelében épüljön fel. A minisztérium célja, hogy az új komplexum évente 350 000 látogatót vonzzon. A költözés az ország gazdasági érdekeit szolgálja, bár a Kőbányán lévő jelenlegi helyszínre vonatkozó tervek sorsa egyelőre tisztázatlan. Kihívást jelent az új múzeum helyi közösségi találkozási ponttá tételében, különösen mivel az új helyszín jelenleg csak autóval megközelíthető.
A Magyar Közlekedési és Technológiai Múzeum adószámát és székhelyét Budapestől Debrecenbe helyezték át, míg a számlázási cím változatlan maradt. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tervezési versenyt hirdetett az M35-ös autópálya csomópontja és a BMW-gyár közelében található új debreceni helyszínre. A verseny összesen 94,8 millió forint díjazást kínál a legjobb három tervért. A kormány 150 milliárd forintot tervez beruházni a múzeum debreceni költöztetésébe, gazdasági érdekekre hivatkozva. A korábbi igazgató, Vitézy Dávid aggodalmát fejezte ki a költözés miatt, kiemelve a Budapest és Debrecen közötti különbségeket a népességben, turizmusban és a közlekedési lehetőségekben.
A közlekedési múzeumot, amely a Városligetben állt, 2015-ben zárták be, majd bontották le. Az akkori ígéretek szerint három évvel később megnyílt volna a helyén az új intézmény, de ez azóta sem történt meg, és jelenleg az sem biztos, hol épül majd fel. Korábban szóba került már a MÁV Kőbányai úti egykori ipartelepe is, de Lázár János építési és ipari miniszter idén Debrecent dobta be lehetséges helyszínként.
Vitézy Dávid tiltakozik
Vitézy Dávid korábban többször is kritizálta a múzeum Debrecenbe költöztetésének tervét. A főpolgármester-jelölt azt javasolta Lázár Jánosnak, az Építési és Közlekedési Minisztérium tárcavezetőjének, hogy a múzeum költözésére betervezett 150 milliárd forintot a költözés helyett a múzeum felépítésére szánják az Északi Járműjavítóban. A terv elkészítésében korábban még Vitézy is részt vett. Vitézy azt is javasolta, hogy a maxi-Dubajt vigye Debrecenbe, és hagyja a Közlekedési Múzeumot Budapesten.
Van egy ajánlatom Lázár Jánosnak. Vigye a maxi-Dubajt Debrecenbe, és hagyja a Közlekedési Múzeumot Budapesten!
– fogalmazott Vitézy, aki ezután a Közlekedési Múzeum maradása mellett összesen öt érvet sorolt fel.
A politikus több okot is felsorolt, hogy miért sokkal jobb helyszín Budapest a múzeum számára:
- Budapest jóval nagyobb piacot jelent, mint Debrecen;
- az Északi Járműjavító a közlekedés miatt is jobb helyszín, mert oda az 1-es villamos közvetlenül elvisz;
- Budapest elhelyezkedése szerencsésebb, hiszen az az ország közlekedési hálózatának a centruma;
- a múzeum dolgozói is Budapesten szeretnének dolgozni.