Brüsszeli biztosjelöltek: Málta és Magyarország vitája
Málta és Magyarország EU-s biztosjelöltjei körül kialakult viták miatt feszült a helyzet Brüsszelben, ami befolyásolhatja a két ország helyzetét az Európai Bizottságban. Málta egy fiatal és tapasztalatlan jelöltet, Glenn Micallefet állított, ami miatt kevésbé jelentős portfóliót kaphatnak. Magyarország jelöltje, Várhelyi Olivér, aki a bővítési biztosi pozíciót tölti be öt éve, szintén viták kereszttüzében áll, többen másik jelöltet követelnek helyette.
Glenn Micallef, Málta jelöltje, 34 éves és gyors karriert futott be a szigetország államigazgatásában, de politikai tisztséget soha nem töltött be, ami szokatlan a brüsszeli gyakorlatban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tapasztalt politikusokat kért a tagállamoktól, Málta azonban csak Micallef nevét adta le hivatalosan.
Várhelyi Olivér, Magyarország jelöltje, tapasztalt brüsszeli szakemberként ismert, de nehéz természete és a munkatársaihoz való szigorú bánásmódja miatt hírhedt. Azzal is vádolják, hogy a magyar kormány érdekeit szolgálta a balkáni országok EU-csatlakozási ügyeiben, ami ellentétes a semlegesség követelményével.
Az Európai Parlament vizsgálatot kezdeményezett Várhelyi tevékenységével kapcsolatban, és kérdéses, hogy elfoglalja-e a biztosi pozíciót. Az Európai Bizottság elnöke interjúkat fog tartani a jelöltekkel, és az Európai Parlament jelezheti, ha valaki alkalmatlannak tűnik a pozícióra.
Magyarország korábbi biztosai, Kovács László és Navracsics Tibor is nehézségekbe ütköztek a portfóliók kiosztásakor. Trócsányi László összeférhetetlenség miatt nem kapta meg a pozíciót, helyette Várhelyi lett a biztos.
Bóka János miniszter hangsúlyozta, hogy a jelölt tapasztalata és szakértelme határozza meg a portfóliót, nem pedig politikai konfliktusok. Várhelyi már több konfliktusba keveredett az Európai Parlamenttel, így sokan úgy vélik, hogy a parlament elutasíthatja őt, hasonlóan Trócsányihoz. Orbán Viktor miniszterelnök nem nevezett meg más hivatalos jelöltet, de Győri Enikőt emlegetik, mint lehetséges beugrót.
A Fidesz és az Európai Néppárt, valamint a CDU közötti kapcsolatok informális csatornákon keresztül továbbra is fennállnak, bár a hivatalos kapcsolatok befagytak. Frank Spengler, a CDU alapítványának volt vezetője szerint fontos a párbeszéd fenntartása a magyar kormánypárttal. Spengler elárulta, hogy a Fidesz 2021 óta nem tagja az Európai Néppártnak, de még mindig van párbeszéd a két párt között, ha nem is hivatalos formában. Hozzátette, hogy a jelenlegi több, egymással párhuzamosan zajló krízis miatt nehéz időket élünk, és ha sikerül ezeket kezelni, akkor a pártok közötti viszony is könnyebb lehet, de jelenleg a helyzet nehéz és a frontok befagyottak.