A magyarok többet költenek: a kiskereskedelmi forgalom erősödő teljesítménye
A magyar lakosság fogyasztása fokozatosan erősödik, amit a reálbérek emelkedése és az infláció fékezése is támogat. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint júniusban a kiskereskedelmi forgalom 2,6%-kal bővült az előző év azonos időszakához képest, és a fogyasztásban eddig mért súlyos veszteségek tovább csökkentek.
A KSH legfrissebb adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztítva 2,6%-kal nőtt júniusban az előző év azonos időszakához képest, azonban az előző hónaphoz képest 0,1%-kal csökkent a forgalom volumene. Ez azt jelenti, hogy a 2021-es szintet mindössze 0,8%-kal múlja felül, ami azt mutatja, hogy az elmúlt hónapokban a fogyasztásban látványos javulás mutatkozott. A magyar gazdaság idei teljesítményében a lakossági fogyasztás már érdemben támogatja a növekedést.
A kiskereskedelmi statisztikák alapján a júniusi adatok a várakozásoknak megfelelően bővültek. A KSH szerint éves szinten bár bővült az üzletek forgalma, havi szinten minimális csökkenés történt. Az élelmiszer- és az élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma 3,2%-kal, a nem élelmiszer-kiskereskedelem területén pedig 3,6%-kal nőtt, míg az üzemanyag-kiskereskedelem területén 0,5%-kal emelkedett.
A kiskereskedelmi forgalom gyenge teljesítményét az is alátámasztja, hogy a 2021-es év átlagától 0,8%-kal marad el a friss adat, és 2022 decembere óta ez az állapot jellemzi az ágazat teljesítményét. A háztartások költései gyakorlatilag befagyasztva maradtak, hiszen sorban harmadik hónapja nem tapasztalható jelentős növekedés. A KSH jelentése szerint az élelmiszer-kiskereskedelem 75%-át adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 4,1%-kal, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 0,4%-kal nőtt. A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 3,6%-kal emelkedett, de az internetes kiskereskedelem volumene kiemelkedően, 14%-kal bővült.
Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1611 milliárd forintot ért el, ami napi szinten 53 milliárd forintot jelent. A kormányzat azonban ennél nagyobb növekedési volumenre számított, remélve, hogy az infláció mérséklődésével és a reálbérek növekedésével a lakosság fogyasztása újra élénkül, és ezáltal a GDP-t a belső kereslet fogja húzni. A várakozásokkal ellentétben a lakosság inkább megtakarításait építi vissza, és a gazdasági bizonytalanságok, valamint a kormányzati retorika hatására óvatosabbá vált.
Azonban a legújabb elemzések szerint a fogyasztásban eddig mért súlyos veszteségek tovább csökkentek, és az első félévben hullámzóan ugyan, de összességében akkora növekedés volt a kiskereskedelmi eladásokban, amely már érdemben befolyásolhatja az éves GDP-t. Az infláció letörése és a reálkeresetek 8-10 százalékos bővülése mellett egyre bátrabb költekezésre csábítja a magyarokat. A nyár első hónapjában a nyers adat szerint 1,7, míg naptárhatástól megtisztítva 2,6 százalékkal került több árucikk a kosarakba, mint 2023 júniusában. A forgalom minden árucsoportban nőtt: darabban, literben, grammban mérve élelmiszerekből 3,2, míg az iparcikkekből 3,6 százalékkal vásároltunk többet.
A nagy sportesemények, mint a futball-Európa bajnokság és az olimpia hatására meglódult a műszaki cikkek vásárlása is. Az internetes vásárlások növekedése is mutatja a kedvező elmozdulást: júniusban a teljes forgalomból csaknem 8 százalékkal részesülő webáruházakban 14 százalékkal nőtt a forgalom. A nyár során tovább oldódott az eddig megfigyelt óvatosság a családoknál, nemcsak a kiskereskedelemben, hanem a szolgáltatások terén is, amit a turizmus főszezonja is igazol.
A keddi statisztikákkal megszületett az első félév eredménye is, amely azt mutatja, hogy 2024. január-júniusban már egyértelmű volt az infláció fékezésének kedvező hatása, amely összességében – tavalyhoz képest – 2,7 százalékos volumenbővülést eredményezett. Az elmúlt évek nehéz gazdasági körülményeit folyamatosan dolgozzák le a boltok, a kiskereskedelem eddig veszteséges forgalma idén elmozdult a járvány előtti, 2019-es szint felé. 2024-ben a GDP-t támasztó fogyasztásban már látványosak a javulást mutató tendenciák.