A Csáky-Bolza kastély és a hozzá tartozó állatpark sorsa kérdéses
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának székhelye és az állatpark magánkézbe kerülhet, ami ellen több szervezet és az Agrárminisztérium is tiltakozik.
1949-ben államosították a Csáky-Bolza kastélyt, amely most, több mint 70 évvel később, ismét magánkézbe kerülhet. A Lázár János-féle kastélytörvény értelmében a 26 hektáros ősfás szarvasi Anna-liget és a területen található kastély, állatpark, látogatóközpont és a Körös-Maros Vidéki Nemzeti Park igazgatóság székhelye magánkézbe kerülhet. Az Agrárminisztérium azonban ellenzi a privatizációt, és jelezte az Építési és Közlekedési Minisztériumnak, hogy szeretné, ha a terület továbbra is a nemzeti park vagyonkezelésében maradna.
A Körösvölgyi Állatpark, amely a Dél-Tiszántúlon egykor és ma honos fajokat mutat be, az elmúlt évtizedben négyszázezer látogatót fogadott, és több mint egymilliárd forintot költöttek rá fejlesztésekre az elmúlt 30 évben. Az állatparkban Magyarország első vízi tanösvénye is létesült, és évente csaknem 20 ezren látogatják.
A Csáky-kastély története 1908-ra nyúlik vissza, amikor gróf Csáky Albin és felesége, Bolza Anna nyaralót építettek a helyére. Az államosítás után az ingatlan több állami intézmény kezelésében volt, majd 1994-ben került a nemzeti parkhoz. A nemzeti park vezetése és a Csáky család is elégedett a jelenlegi hasznosítással, és rendszeresen megjelennek a rendezvényeken. A család több tárgyi emléket is ajándékozott a kastélynak, amelyeket a nemzeti park bemutat.
Az Alkotmánybíróság januárban kimondta, hogy az Alaptörvénybe ütközik a kastélyok magántulajdonba adását lehetővé tevő törvény, mert nincs megjelölve az a közcél, amely ezt szükségessé teszi. A törvény célja elvileg olyan épületek privatizálása, amelyek hasznosítása az állami intézményekkel nem biztosítható. Novák Katalin akkori köztársasági elnök vétójogával élve az Alkotmánybírósághoz küldte a törvényt, mivel nem adnak kellő garanciát a nemzeti vagyon védelméhez.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium válaszában nem tértek ki az állatkert és az igazgatóság jövőbeli sorsára, csupán annyit írtak, hogy az ingatlanok állapotának évenkénti felmérése szükséges, és a tulajdonba adásra vonatkozó felhívás azon ingatlanok esetében kerül közzétételre, amelyek esetében a vagyonkezelő nem tudja a fentiek szerinti méltó használatot biztosítani. A Csáky-kastély és környezetének magánkézbe adásával kapcsolatban az Agrárminisztérium, a nemzeti park és a természetvédelmi szervezetek is egyetértésben állnak szemben a tervvel. Az Agrárminisztérium elkötelezett amellett, hogy a terület továbbra is a nemzeti park vagyonkezelésében és fenntartásában maradjon, és erről értesítette az Építési és Közlekedési Minisztériumot.
A Magyar Természetvédők Szövetsége, a WWF Magyarország, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület levélben kérte az Építési és Közlekedési Minisztériumot, hogy távolítsák el a szarvasi kastélyt a törvény mellékletéből, mivel szerintük az ingatlan privatizálása ellentétes a törvény céljaival. Lánszki Regő építészeti államtitkár szerint a kastélyok magánkézbe kerülésének nagyon komoly feltételei vannak, az új tulajdonosnak 10 éves felújítási tervet és 30 éves üzemeltetési és felújítási tervet kell bemutatnia, egyéb esetben büntetőkamatot fizet. Emellett a közgyűjleményeket és a kastélyparkokat nyitva kell tartani a látogatók előtt, utóbbit az év minden napján.
