Magyarország gazdasági és társadalmi helyzete a régióban

A magyar háztartások fogyasztása 2023-ban az Európai Unió átlagának 70 százalékán állt, ami az EU-ban az utolsó helyre sorolja az országot. Valuch Tibor történész új könyvében a késő kádárizmustól az illiberalizmusig tekinti át a hazai társadalmi változásokat, és a kötet megjelenése előtt néhány nappal érkezett a hír, hogy Magyarország a fogyasztás tekintetében az uniós ranglista végére került.

Valuch Tibor, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem és a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének professzora könyvében arra a következtetésre jut, hogy a rendszerváltás sokkal nagyobb társadalmi és gazdasági árat követelt, mint amit az 1980-as évek végén vártak.

A kötet szerint Magyarország a nyolcvanas évek végén még jobb pozícióban volt a régióban, de az elmúlt évtizedek során a Visegrádi Négyek között a lengyelek megelőztek minket, és már csak a szlovákokat tudjuk magunk mögött tartani.

Valuch Tibor a 24.hu-nak nyilatkozva elmondta, hogy a minimálbér, az átlagjövedelem és hasonló mutatók alapján Magyarország a régióban három-négy évtized alatt az élmezőnyből a sereghajtók közé csúszott.

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulását vizsgálva a régióban minden országban romlott a helyzet, a reálbérek is mindenütt visszaestek. Valuch kiemelte, hogy a V4-ek tagjai közül Magyarország és Lengyelország rendelkezett a legrosszabb mutatókkal, de 2020-ra Lengyelország és Csehország is jobb helyzetben volt, mint Magyarország.

A társadalomtörténész szerint nem csak a legszegényebb rétegek kerültek rosszabb helyzetbe, hanem a hazai milliárdosok is a legkisebb vagyonnal rendelkeznek a visegrádi országok közül. A társadalmi egyenlőtlenségek mindenhol nőttek, és a társadalmi kirekesztődés kockázata is változott az évek során.

Valuch megállapítása szerint 2019 végén a V4-ek közül Magyarország állt a legrosszabbul, és bár voltak jobb évek, a Covid-válság és a következő magyar infláció rontott a helyzeten. Összességében a lakosság egyharmadát fenyegeti a szegénység, a mélyszegénység és a mindennapi megélhetésért folytatott küzdelem.

A nyolcvanas évek végén Magyarország nem csak gazdasági mutatókban, hanem a társadalmi modernizáció és a vállalkozások szabadsága terén is éllovas volt a régióban, de ez a helyzet mára megváltozott.