A kormány bevetette az adófegyvert: ki fizeti meg a tranzakciós illeték emelését?
A kormány bejelentette a költségvetési lyukak betömésére szolgáló intézkedéscsomagot, amelynek részeként jelentősen megemelték a tranzakciós illetéket. Az emelés következtében idén közel 100, jövőre pedig 250 milliárd forinttal nő az adóbevétel, amit a bankok szednek be, de a terhek áthárítása változó mértékben érinti a vállalati és lakossági ügyfeleket.
Több mint egy évtizede a bankok fizetik a tranzakciós illetéket, de a terhek nagy részét a vállalati, kisebb részben pedig a lakossági ügyfelek viselik. A kormány nem hajlandó könnyen lemondani erről a jelentős bevételi forrásról, amely évente több száz milliárd forintot termel.
Az illeték mértéke augusztus 1-jétől 0,45 százalékra emelkedik a korábbi 0,3 százalékról, és a fizetési műveletenkénti maximum 20 ezer forint lesz, ami a korábbi 10 ezer forintról nő. A készpénzfelvételek esetében az illeték 0,9 százalékra emelkedik a korábbi 0,6 százalékról. Október 1-jétől pedig bevezetésre kerül egy kiegészítő illeték a devizakonverziós ügyletekre, amely 0,45 százalékos mértékű lesz, 20 ezer forintos limit mellett.
A kormány 2024-re 440 milliárd forintos bevételt vár az illetékemelésektől, ami az előző becslésekhez képest jelentős növekedés. 2025-ben a konverziós kiegészítő illetékkel együtt a bevétel meghaladhatja a 600 milliárd forintot.
A bankok tavalyi pénzforgalmi bevételei 840 milliárd forintot tettek ki, ebből 333 milliárd forintot fizettek be tranzakciós illetékként, tehát 507 milliárd forint maradt náluk. A pénzforgalom a bankoknál egyre inkább alapszolgáltatásnak számít, nem pedig profitcentrumnak.
A kormány megtiltotta a bankoknak, hogy 2024 végéig áthárítsák az illetékemelést a lakossági ügyfelekre. Ez hatékonyan megakadályozza a díjak áthárítását ebben a szegmensben. 2024-ben a lakossági illetékbefizetés várhatóan a bankokat terheli majd, míg a vállalati részt valószínűleg áthárítják. A díjemelési stop lejárta után várható, hogy a bankok a lakossági ügyfelekre is áthárítják az illetéket.
A tranzakciós illetékmentességet a lakossági átutalásoknál 20 ezer forintról 50 ezer forintra emelte a kormány. A devizaváltás esetében a konverziós kiegészítő illeték a saját számlák közötti váltásra is vonatkozik, de ha a Revolut és a Wise középárfolyamon vált, akkor nem kell a megemelt illetéket megfizetniük.
A tranzakciós illeték bevezetése nem lassította jelentősen a digitális átállást a pénzforgalomban, és a jövőben is várható, hogy a lakossági ügyfelek érezni fogják az illetékemelés hatását, míg a vállalatok már idén extra költségekkel számolhatnak.
