Szlovákia aggódik a NATO légvédelmi képességei miatt

Peter Pellegrini szlovák államfő szerint a NATO keleti szárnyának légvédelmi megerősítése kulcsfontosságú, de az Ukrajnának szánt további légvédelmi rendszerek és vadászgépek hiányától tart.

A washingtoni NATO-csúcson Peter Pellegrini kifejtette, hogy a régiós NATO-tagországok légvédelmi képességei gyengülhetnek, ha Ukrajnának újabb légvédelmi rendszereket és vadászgépeket küldenek. Az elnök Joe Biden amerikai elnöknek azon bejelentésére reagált, amely szerint az Egyesült Államok és néhány másik NATO-tagállam több tucat új légvédelmi rendszert, köztük legalább négy Patriotot, valamint 85 F-16-os vadászgépet tervez Ukrajnának küldeni a következő hónapokban.

Pellegrini aggályait fejezte ki az amerikai és európai hadiipar gyártási kapacitásával kapcsolatban is, hangsúlyozva, hogy Szlovákia légtere továbbra is hatékony védelem nélkül maradhat. Hozzátette, hogy Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdése már nem képezheti a vita tárgyát, mivel mind a 32 NATO-tagállam vezetője, így Magyarországról Orbán Viktor is aláírt egy nyilatkozatot az ukrán NATO-tagság visszafordíthatatlanságáról.

A szlovák védelmi képességekkel kapcsolatosan Pellegrini emlékeztetett arra, hogy az ország még az előző kormány idején, Eduard Heger ügyvezető kabinetjének döntésével – 13 darab MiG 29-es vadászrepülőgépet és egy Kub légvédelmi rendszert – adott át Ukrajnának. Ezenfelül egy évvel korábban Szlovákia az SZ-300-as légvédelmi rendszerét is Kijevnek ajándékozta. Robert Kalinák jelenlegi védelmi miniszter a múlt hónapban bejelentette, hogy az ügyben eljárást indítanak, mivel véleménye szerint az ügyvezető kormánynak nem volt hatásköre ilyen jelentőségű döntést hozni.

Az F-16-os vadászgépek már úton vannak Ukrajnába, és a holland és a dán kormány szerint már ezen a nyáron bevethetők lesznek. A gépek átadását egy hónapokig tartó kiképzés előzte meg, amelynek célja, hogy a harctéren megfordítsák az orosz agressziót elszenvedett ország sorsát. Ukrajna a háború kezdetétől erősen lobbizott, hogy kapjon a gépekből, de csak tavaly májusban sikerült elérnie, hogy Joe Biden amerikai elnök jóváhagyja az ukrán pilóták F-16-osokon történő kiképzését.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a tavasszal a nyugati országok által Ukrajnának beígért F-16-os vadászgépekről azt mondta, hogy a repülőgépek nem változtatnának az ukrajnai helyzeten. „Semmi hatása nem lesz a háborúra, ha F-16-osokat szállítanak Ukrajnának. Márpedig erről beszélnek és nyilvánvalóan pilótákat képeznek ki. Ugyanúgy meg fogjuk semmisíteni a repülőgépeket, mint ahogy ma a tankokat, páncélozott járműveket és más eszközöket” – mondta Putyin.

Donald Trump, az újabb amerikai elnökségre készülő politikus, a Politico cikke szerint a hírszerzési információcsere csökkentését tervezi a NATO tagjaival szemben, ami súlyos biztonsági következményekkel járhat. Trump tanácsadói közölték a NATO-tagországokkal, hogy a csökkentett hírszerzési információcserén túl várhatóan az amerikai támogatást és együttműködést is csökkentenék a jövőben.

A NATO-csúcson a csatlakozás menetrendjéről nem született döntés, de a tagállamok vezetői nyilatkozatot fogadtak el arról, hogy visszafordíthatatlan Ukrajna euroatlanti integrációja, ami a szövetséghez való csatlakozását is magában foglalja. A tagok „megingathatatlan” támogatásukról biztosították az országot a háborús erőfeszítéseikben, és ígéretet tettek további 40 millió euró értékű segély biztosítására a jövő évben; a csomagnak F-16-os harci repülőgépel és légelhárítási támogatás is a részét képezi.

„Ukrajna támogatása nem jótékonyság – a saját biztonsági érdekünk” – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára. A közös nyilatkozatban az is olvasható, hogy Ukrajna „kézzelfogható előrehaladást” ért el a csatlakozásához szükséges demokratikus, gazdasági és biztonsági reformok terén, de a tagok közé formálisan csak akkor hívják majd meg, amikor „teljesítette a követelményeket”.

A dokumentumban szerepel továbbá, hogy Kína határozottan hozzájárul Oroszország Ukrajna ellen indított háborújához, amire a beszámoló szerint dühösen reagált az ázsiai ország uniós nagykövete. Arra szólította fel a NATO-t, hogy hagyjon fel a hazája elleni hergeléssel és a provokálással.

A csúcstalálkozón összefutott Joe Biden amerikai elnök és Orbán Viktor, aki az eseményt követően Donald Trump volt elnökkel, a republikánusok várható elnökjelöltjével találkozik Floridában.