Egészségügyi informatikai fejlesztések kudarca Magyarországon

Több mint 13 milliárd forintot fordított a magyar kormány olyan egészségügyi informatikai fejlesztésekre, amelyeket Takács Péter egészségügyi államtitkár használhatatlannak és tragikusnak ítélt.

A Szabad Európa szerint a kormány által elkülönített 13,4 milliárd forint jelentős részét, 11,5 milliárd forintot az Ápolástámogató Rendszer (ÁTR) kifejlesztésére költötték, amelynek célja a kórházi betegek adatainak tárolása és az ápolók adminisztratív munkájának megkönnyítése lett volna. Azonban Takács Péter egy tavaszi konferencián kijelentette, hogy az ÁTR jelenlegi állapotában használhatatlan.

Az ÁTR-t az i-Cell Mobilsoft fejlesztette ki, amely korábban Mészáros Lőrinc egyik érdekeltségével, az R-Korddal együttműködve dolgozott egy vasúti GSMR-rendszeren. Az említett projekt kivitelezése olyannyira kifogásolható volt, hogy a rendőrség hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást indított. A fejlesztésekben összesen 53 cég vett részt, leggyakrabban a kormányközeli 4iG nevével találkozni a nyertesek között.

A másik vitatott projekt a miniHIS rendszer, amely 1,58 milliárd forintba került, és a háziorvosok valamint a szakrendelések adatkezelését hivatott ellátni, összekapcsolva őket az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel (EESZT). Takács az első verziót tragikusnak nevezte, de később elismerte, hogy bár nehezen, de használható. A miniHIS fejlesztésében az i-Cell mellett a kormányközeli 4iG is részt vett.

Végül a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) belső rendszerének, az ESZENY-nek (Egészségügyi Szolgáltatások Elektronikus Nyilvántartása) a kialakítása is problémásnak bizonyult. Az ESZENY a népegészségügyi hatósági ügyek elektronikus intézését szolgálja. Takács államtitkár szerint az ÁNTSZ informatikai rendszere nem tekinthető sikertörténetnek, annak ellenére, hogy a fejlesztésre jelentős összegeket költöttek, és a projektet a 4iG vezette konzorcium nyerte el. Legalább 320 millió forint ment el az ESZENY-re.