Lázár János vállalta az újabb feladatot, és elárult egy fontos dátumot, aminek minden magyar örül majd

Az Economxot arról tájékoztatták, hogy már haladnak a tervekkel a szakminisztériumban, és egy teljes városrészt újítanának meg.

Miután Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy a magyar állam megvásárolta a Budapest Airportot, hozzátette, hogy szükség van a repülőtérre vezető infrastruktúra fejlesztésére. A tervek között szerepel a gyorsforgalmi út felújítása, a reptéri vasút elvezetése, valamint a szolgáltatást segítő hotelek és parkolók kiépítése, amelyek Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) feladatai lesznek.

A miniszter szerint, ha a központi költségvetésben lesz elég pénz a külső fejlesztésekre, azt erre a célra fordítják majd, de felmerült a koncessziós építés lehetősége is, ami után díjat kellene fizetni. Nagy Márton kiemelte, hogy a vasutat a föld alá kell vinni, és a kínai beruházó továbbra is csak egy opcióként szerepel.

Nagy Márton az Economx kérdésére válaszolva közölte, hogy a 3-as Terminált 2032-ig megépítik, és ennek megfelelően kell visszaszámolni az infrastruktúra elkészültét. A műszaki kivitelezésről a kormány 2 hónapon belül dönt, és legkésőbb őszre kiderül, milyen anyagi vonzata lesz a fejlesztésnek. A miniszter hozzátette, hogy ha szükséges, a 2025-ös költségvetésbe is belefoglalják a költségeket.

Nagy Márton azt is elmondta, hogy egy vasúti bekötés legalább 400 milliárd forintba kerül, tehát az államnak még egymilliárd euró értékű projekteket kell végrehajtania.

Az ÉKM szerint az új és egyre növekvő forgalmat bonyolító légikikötő biztonságosabban és gyorsabban legyen megközelíthető. A gyorsforgalmi út tervezése folyamatban van, és a repülőtéri vasút fejlesztésének koncepcióján is dolgoznak. Az útfejlesztésre vonatkozó tervezési munkákat a következő évben befejezik, és ezzel párhuzamosan a kivitelezési közbeszerzési eljárás is lefolytatható lesz.

A szakminisztérium szerint a jelenlegi helyzet kaotikus, és egy koccanás is elég lehet ahhoz, hogy tömegek késsék le járataikat, vagy hogy a belvárosig duguljon be a főváros. A terveik szerint új forgalmi sávokat, felüljárókat építenek, és a buszsávokat úgy alakítják ki, hogy azok segítsék a közösségi közlekedést, miközben nem bénítják meg a várost. Ezzel egy teljes városrészt megújítanak és élhetőbbé tesznek.

Az ÉKM egyelőre nem közölt konkrét összegeket arról, hogy koncesszióban építik-e ki például a gyorsforgalmi utat. A reptér megvásárlásának költsége azonban ismert: a magyar állam és a VINCI Airports összesen 3,1 milliárd eurót fizetett a Budapest Airport részvényeiért, és a korábbi tulajdonos által felhalmozott 1,44 milliárd eurós hitel is meghosszabbításra került. A Corvinus Zrt. 2,48 milliárd eurót (a tulajdonrész 80 százalékért), míg a VINCI a maradék 20 százalékért 621 millió eurót fizetett ki.

Egy sajtótájékoztatón Nagy Márton elmondta, hogy nem a fel- és leszálló gépekkel, hanem a magas légtéren átrepülő tranzitjáratokkal van a probléma. Ezek a járatok olyan mértékben foglalják el a légteret, hogy ellehetetlenítik a le- és felszállást. Magyarország gazdasági érdeke nem származik az átrepülésekből, és az EU-s légtér szabályozásainak vagyunk kiszolgáltatva. A kormány fontolgatja, hogy a légtérhasználati díj növelésével, vagy más tényezők segítségével megdrágítsa a légterünkön történő átrepülést, ami nem érintené hátrányosan a Magyarországra utasokat szállító járatokat.