Biden: A háború úgy ér majd véget, hogy Ukrajna egy erős és szabad ország

Joe Biden amerikai elnök a washingtoni NATO-csúcson tartott nyitóbeszédében kijelentette, hogy Ukrajna képes lesz megakadályozni Oroszországot terveinek megvalósításában, és a háborút egy erős és szabad Ukrajna győzelmével fogja véget érni.

A BBC és Reuters tudósítása szerint Biden elnök határozottan állt ki Ukrajna mellett, és elítélte Oroszország agresszióját. "Putyin nem kevesebb akar, nem kevesebbet, mint Ukrajna totális alávetését, és eltörölni Ukrajnát a térképről" – mondta Biden, majd hozzátette: "Ukrajna meg tudja és meg fogja állítani Putyint. Oroszország nem fog győzni. Ukrajna győzni fog." Az elnök beszéde során biztosította a hallgatóságot arról, hogy Ukrajna győzni fog a konfliktusban.

Biden elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok, Németország, Hollandia, Olaszország és Románia együttműködésében további Patriot légvédelmi rakétarendszereket és több tucat kisebb légvédelmi löveget fognak átadni Ukrajnának. Ez a lépés jelentős haditechnikai támogatást jelent Ukrajna számára a háborúban.

A Politico beszámolója szerint Biden elmondta, "Oroszország kudarcot vall ebben a háborúban", megjegyezve, hogy már 350 ezer orosz katona meghalt vagy súlyosan megsebesült, továbbá 1 millió ember elmenekült az országból.

"Amikor ez az értelmetlen háború elkezdődött, Ukrajna szabad ország volt. Ma is szabad ország, és a háború úgy ér véget, hogy Ukrajna szabad és független ország marad" – jegyezte meg az amerikai elnök. Biden szerint a háború fordulóponthoz ért, és Ukrajna le tudja győzni Vlagyimir Putyin Oroszországát, főleg úgy, hogy a NATO is erősebb, mint valaha.

A washingtoni NATO-csúcson elhangzott beszédével Biden elnök célja az volt, hogy bizonyítsa alkalmasságát és elkötelezettségét a transzatlanti szövetség és Ukrajna iránt. A beszédet hiba nélkül mondta el, ami a BBC és Reuters szerint összeszedettségét és vezetői képességeit hivatott demonstrálni. Az amerikai elnök megjegyezte, a NATO ma erősebb, mint a történelemben valaha volt, és a nyitóceremóniát abban a teremben tartották, amiben a NATO-t megalapozó okmányt aláírták az első tagállamok. A beszéde végén Biden felhívta a színpadra Jens Stoltenberg leköszönő NATO-főtitkárt, akinek átadta az USA Elnöki Szabadság-érdemrendet.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Washingtonban tartott beszédében kifejtette, hogy nem tudja előre megmondani, milyen lépéseket fog tenni Donald Trump, ha novemberben ismét az Egyesült Államok elnökévé választják. Zelenszkij reményét fejezte ki, hogy Trump nem lép ki a 75 éves NATO-szövetségből és Amerika továbbra is támogatni fogja Ukrajnát a háborúban. Zelenszkij szerint Trump első elnöksége idején "jó találkozói" voltak vele, de ezek az Oroszország 2022-es inváziója előtt történtek, és nem tudja megmondani, mit fog tenni Trump, ha ismét elnök lesz. Trump korábban gyakran bírálta az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai támogatás mértékét, de az Egyesült Államok mintegy 60 milliárd dollárt biztosított Ukrajnának az invázió óta. Trump korábban "a valaha volt legnagyobb üzletemberének" nevezte Zelenszkijt.

A NATO 700 millió dollár értékben kötött szerződést Stinger-rakéták gyártására tagállamaiban, amely tovább erősíti a szövetség védelmi képességeit és Ukrajna támogatását. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hangsúlyozta, hogy a szövetség súlyos biztonsági kihívásokkal néz szembe, ami miatt nagyobb fokú együttműködés, és több védelmi beruházás szükséges. Kathleen Hicks amerikai védelmi miniszter-helyettes és Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója is kiemelte a védelmi ipar fontosságát és a szövetségesek közötti együttműködés szükségességét. Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Jens Stoltenberg tárgyalásai során üdvözölték a védelmi költségvetési előírások teljesítését, és a NATO-Ukrajna tanács döntését, ami Ukrajna NATO-tagsága felé vezető hídként szolgál majd.

Az elnök a NATO-csúcson erőt és összetartást mutatott, és a beszédében hangsúlyozta a NATO erősségét, valamint a védelmi kiadások emelkedését. Biden kijelentette, hogy 2020-ban, amikor elnökké választották, csak 9 NATO ország költötte a GDP-jének 2 százalékát védelemre, de 2024-ben már 23 szövetséges ország költ legalább ennyit katonai célokra. Az elnök a beszédében többször is üzent az amerikai választóknak és Donald Trumpnak, hangsúlyozva, hogy a NATO elkötelezettsége széles és mély, és képesek megvédeni minden négyzetcentiméternyi NATO területet. Biden a beszédében külön kiemelte, hogy "Ukrajna meg tudja és meg is fogja állítani Putyint. Oroszország nem fog győzni. Ukrajna fog győzni", és bejelentette, hogy az Egyesült Államok és négy NATO-szövetséges ország új légvédelmi rendszereket szállítanak Ukrajnának, beleértve négy Patriot légvédelmi rendszert és egy SAMP/T föld-levegő rakétarendszert, valamint további tucatnyi taktikai légvédelmi rendszert az elkövetkező hónapokban. Az elnök sikeresen teljesítette első nyilvános szereplését, és a fő üzeneteit sikerült elmondani, de a héten minden mozdulatát és mondatát mikroszkóppal fogják vizsgálni. Biden sűrű programja lesz, beleértve egy sajtótájékoztatót csütörtökön, amikor minden bizonnyal majd a korával és mentális éberségével kapcsolatos kérdésekkel is szembe kell néznie.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint azonban Ukrajna NATO-tagsága továbbra sem jöhet szóba reálisan, mivel ez közvetlen összetűzés veszélyével járna Oroszországgal. A NATO-csúcstalálkozóról nyilatkozva kiemelte, hogy a NATO-hoz való közeledésről szóló kommunikációban nyelvtani bravúrokat tartalmaznak a zárónyilatkozatok, de a tagság nem jöhet egyszerűen szóba. Magyarország csak úgy volt hajlandó elfogadni az ülés zárónyilatkozatát, hogy abban szerepel: Ukrajna esetleges jövőbeli csatlakozásáról egyhangúsággal kell dönteni, minden egyes tagállamnak hozzá kell ehhez járulnia. Szijjártó hangsúlyozta, hogy a NATO ereje a tagállamok erősségén múlik, nem Ukrajna erején, mivel a NATO védelmi szövetség. Magyarország a védelmi büdzséje 48 százalékát haderőfejlesztésre és a védelmi ipar fejlesztésére fordítja, és ezzel a második helyen áll a NATO-ban. Magyarország továbbra is arra fókuszál, hogy a NATO erős legyen, és ne sodródjon bele az ukrajnai háborúba, és kimarad az Ukrajna számára létrehozott hosszú távú finanszírozási alapból is.

Donald Trump, a republikánusok lehetséges elnökjelöltje, közösségi oldalán sérelmezte, hogy az Egyesült Államok nyújtja a legtöbb anyagi segélyt Ukrajna támogatására, és Európa több mint 100 milliárd dollárral tartozik az Egyesült Államoknak ezért. Trump szerint, ha ő nem lenne, ma nem lenne NATO, és kritizálta a NATO tagállamok hozzájárulását, valamint azt, hogy a befizetések növelése érdekében „egyik másik elnök sem tett semmit“. Trump állítása szerint, amikor államfő lett, csak 7 ország fizetett járulékot, és sok szövetséges nem teljesítette a kötelezettségeket. Ellentétben azzal, amit Trump állít, az Európai Unió országai és maga a szövetség több pénzt (több mint 110 milliárd dollárt) különített el Ukrajna megsegítésére, mint az Egyesült Államok, bár az utóbbi megelőzi Európát az adományok értékében. Jelenleg 32 országból 23 teljesíti a 2 százalékos kötelezettségvállalást.

Norvégia hat F-16-os harci repülőgépet fog átadni Ukrajnának, hogy támogassa az ukrán hadsereg védekezését az orosz légitámadásokkal szemben. Jonas Gahr Störe norvég miniszterelnök elmondta, hogy az F-16-osok szállítását a tervek szerint még 2024-ben megkezdik. „A légvédelmi rendszerekkel együtt a harci repülőgépek elengedhetetlenek lesznek ahhoz, hogy az ukránok képesek legyenek megvédeni magukat az orosz légicsapásokkal szemben” – állt a kormányfő közleményében. Norvégia már tavaly jelezte, hogy F-16-osokat tervez Ukrajnának adományozni, és azóta két gépet Dániába küldött, hogy azokat használják az ukrán pilóták kiképzéséhez. Dánia eddig 19, Hollandia pedig 24 gép szállítására tett ígéretet, és mindkét ország azon fáradozik, hogy nemzetközi koalíciót alakítson ki Ukrajna F-16-osokkal történő ellátására. Zelenszkij szerint országának legalább 128 harci repülőgépre lenne szüksége.