A NATO Stinger-rakétákra kötött szerződést és Ukrajna támogatását erősíti
A NATO 700 millió dollár értékű szerződést írt alá Stinger-rakéták gyártására, amelyek korábban már komoly fejtörést okoztak az oroszoknak, és további támogatást jelentett be Ukrajna számára. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden jelentette be Washingtonban, egy védelmi ipari fórumon, hogy a szervezet tagállamaiban fogják előállítani a rakétákat. A főtitkár szerdán az Atlanti Tanács ülésén öt elemből álló támogatási csomagot ismertetett, amely Ukrajna NATO-tagságát segítheti elő.
Stoltenberg hangsúlyozta, hogy a NATO-nak nagyobb együttműködésre és több védelmi beruházásra van szüksége a biztonsági kihívások miatt. A védelem megerősítése elengedhetetlenül szükséges egy erős védelmi ipar jelenlétével, és felszólította az európai és észak-amerikai védelmi ipart az innováció és a termelési kapacitás növelésére. Ezenfelül, az Egyesült Államok, Olaszország, Románia és más tagállamok új fejlett légvédelmi rendszereket, köztük legkevesebb négy Patriotot is juttatnak el Ukrajna számára.
A Stinger-rakéták, amelyeket vállról lehet indítani, először a 1982-es falkland-szigeteki háborúban jelentek meg, de Afganisztánban váltak igazán ismertté, ahol először a szovjetek, majd később a NATO repülőgépei ellen használták őket. A gyártás azonban nem lesz zökkenőmentes, mivel a rakétákhoz szükséges több kulcsfontosságú komponens már nem elérhető. A Raytheon cég szerint, amely a fegyvereket gyártja, az új rakéták előállítása a meglévő alkatrészek felhasználásával 2026-ig biztosított, de a kívánt darabszám növelése esetén új alkatrészek beszerzésére lesz szükség. A NATO tervei szerint a Stinger-rakétákat 2030-ig kívánják használni.
Az ukrajnai támogatási csomag részeként Stoltenberg az Ukrajna védelméért felelős NATO-parancsnokság létrehozását is bejelentette, amely kiképzési feladatokat lát majd el, és az ukrán és a NATO-haderők közötti átjárhatóság megteremtését is célul tűzte ki. A főtitkár szerint újabb kétoldalú biztonsági megállapodások megkötésére is alkalmat ad a csúcstalálkozó Ukrajna és a tagállamok között.
Stoltenberg kiemelte, hogy az Egyesült Államok a novemberi elnökválasztás kimenetelétől függetlenül erős szövetséges marad, amit azzal indokolt, hogy Washingtonnak is biztonsági érdeke fűződik egy erős NATO-hoz. Hozzátette, hogy az Egyesült Államokban a NATO-val kapcsolatban megfogalmazott kritika soha nem a szövetséggel szemben hangzott el, hanem tagállamokkal szemben, amelyek nem járultak hozzá megfelelő mértékben a kollektív védelemhez, ez pedig megváltozott, hiszen mostanra drámai növekedés állt be a védelmi kiadásokat tekintve az európai NATO-tagországokban.
A NATO-csúcson részt vett Orbán Viktor magyar miniszterelnök is, aki Joe Biden amerikai elnökkel is összefutott. Biden szerdai felszólalásában hangsúlyozta, hogy Ukrajna egy szabad ország, és az is marad, valamint bejelentette, hogy a következő egy év során több száz további elfogórakétát adnak a megtámadott országnak. Orbán korábban nyíltan Donald Trumpot támogatta, mondván, hogy az ex-elnök békét tudna teremteni Ukrajnában, amiért David Pressman amerikai nagykövet kritikáját is kivívta.
A NATO-főtitkár szerint Ukrajna támogatása nem adomány, hanem saját biztonsági érdeke a NATO-nak. Joe Biden amerikai elnök a NATO-csúcson kifejtette, hogy az elmúlt 75 évben a tagállamok a NATO pajzsa alatt tudtak növekedni, és ma a szervezet erősebb, mint valaha. Hivatalba lépése óta kétszeresére emelkedett az amerikai harccsoportok száma a NATO keleti szárnyához tartozó területeken, és 9-ről 23-ra növekedett azoknak a tagországok száma, amelyek teljesítik a védelmi kiadásokra vonatkozó 2 százalékos előírást. Biden hangsúlyozta, hogy Oroszország háborús termelésre állt át, jelentős mértékben megnövelte a fegyverek, lőszerek és katonai járművek gyártását, amiben Kína, Észak-Korea és Irán segítségét élvezi, és a NATO szövetség nem maradhat el ebben a versenyben. Az elnök örömét fejezte ki amiatt, hogy mára minden tagország ígéretet tett hadiipari kapacitásainak bővítésére, és az Egyesült Államokban az elmúlt három és fél évben 30 milliárd dollár befektetés történt az amerikai védelmi iparba 35 állam területén.
Azonban nem minden NATO-tagállam osztja az Ukrajnának nyújtott támogatás iránti lelkesedést. Szlovákia államfője, Peter Pellegrini aggodalmát fejezte ki a washingtoni NATO-csúcson, mondván, hogy ha Ukrajnának újabb légvédelmi rendszereket küldenek, ez azt jelenti, hogy nem marad elég belőlük a NATO-tagországok számára, ami Szlovákia légterét hatékony védelem nélkül hagyhatja. Szlovákia korábban, még tavaly tavasszal, 13 darab MiG 29-es vadászrepülőgépet és egy Kub légvédelmi rendszert adott át Ukrajnának, valamint egy évvel korábban az ország SZ-300-as légvédelmi rendszerét is Kijevnek ajándékozta. A döntést a jelenlegi védelmi miniszter, Robert Kalinák bírálta, és bejelentette, hogy az ügyben eljárást indítanak, mivel a Heger-kabinetnek ügyvezető kormányként nem volt hatásköre ilyen fajsúlyos kérdésben döntést hozni. Pellegrini hozzátette, hogy Ukrajna NATO-csatlakozási terveit csak a béke helyreállása után és a szövetség összes tagállamának egyetértésével lehet megnyitni.
