Franciaországban fokozott biztonsági intézkedések a választások második fordulója előtt
Rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezet be a francia belügyminisztérium a nemzetgyűlési választások második fordulójára, 30 ezer rendőrt és csendőrt mozgósítanak az erőszak elkerülése érdekében. Az erőszakos cselekmények sűrűsödését érzékelik az országban, és a kormányszóvivő szerint az erőszak sosem lehet megoldás.
A francia belügyminisztérium 30 ezer rendőrt és csendőrt, köztük ötezret Párizsban és elővárosaiban mozgósít a választások második fordulójára, hogy megelőzzék az "ultrabaloldaliak vagy az ultrajobboldaliak" esetleges rendbontásait. A kormányszóvivő hangsúlyozza, hogy az erőszak soha nem jelenthet megoldást.
Gérald Darmanin belügyminiszter szerint a vasárnap esti eredményhirdetés után zavargások kitörésére számítanak, bár a választás bizonytalan kimenetele miatt nem kívánt becslést adni a várható súlyosságra. Darmanin elmondása szerint "nem vagyunk messze attól, hogy elszabaduljon az erőszak", miután Prisca Thévenot kormányszóvivőt és kollégáit támadás érte plakátragasztás közben Meudonban.
A támadás során a politikus nem sérült meg, de helyettesét karsérüléssel, egy pártaktivistát pedig súlyos állkapocstöréssel kellett kórházba szállítani. Az incidens során egy tízfős csoport támadt rájuk, és a rendőröknek kellett közbelépniük.
A Nanterre ügyészsége eljárást indított a képviselő elleni csoportos erőszak gyanújával, és az ügyben négy embert, köztük három kiskorút vettek őrizetbe.
A választási kampány során több támadás is történt, többek között egy 77 éves kormánypárti aktivistát ütöttek meg La Tronche településen, és Marie Dauchy, a Nemzeti Tömörülés jelöltje is bántalmazás áldozata lett egy helyi piacon. Maxime Viancin baloldali jelölt három aktivistáját "homofób támadás" érte, míg Danielle Simonnet párizsi baloldali jelölt négy plakátragasztó kollégáját ismeretlenek támadták meg könnygázzal, ütésekkel és antiszemita sértésekkel.
A Nemzeti Tömörülés (RN) dinamikája megtört, miután politikai ellenfelei visszaléptek egymás javára, hogy megakadályozzák az RN abszolút többség megszerzését. Marine Le Pen a "köztársasági frontot" bírálta, míg Jordan Bardella, az RN elnöke és miniszterelnök-jelöltje kijelentette, hogy külső támogatókkal meglesz a többségük.
Az Új Népfront és Emmanuel Macron Együtt pártszövetségének politikusai "a szélsőjobboldali veszélyre" figyelmeztetnek, miután több RN-képviselőjelöltről kompromittáló felvételek kerültek elő. Az RN vezetői a problémás jelölteket a párt "fekete bárányainak" nevezték, és többen ellen belső vizsgálatot indítottak.
A választások előtt egyik politikai blokk sem tud egyértelmű többséget szerezni, így jobbközép és mérsékelt baloldali politikusok egy centrista koalíció létrehozását javasolják. Francois Roussel és Marine Tondelier támogatná a nagykoalíciót, de a radikális Baloldali Franciaország nem kíván részt venni benne. Egyes politikusok kizárták az együttműködést Jean-Luc Mélenchonnal.
A július 7-én tartandó második fordulóban a Nemzeti Tömörülés és szövetségesei abszolút többség megszerzésére törekednek, de a visszalépési hullám következtében a Le Pen által vezetett párt távol áll attól, hogy elérje a 289 képviselői helyet jelentő többséget. A Toluna Harris közvélemény-kutatása szerint a Nemzeti Tömörülés 190-220, az Új Népfront 159-183, a Macron-tábor 110-135, a Köztársaságiak párt pedig 30-50 mandátumra számíthat a következő Nemzetgyűlésben.
A választások után a legvalószínűbb, hogy egyik erőnek sem lesz meg az abszolút többsége, így egy alapvetően négypárti Nemzetgyűlés várható egy erős Nemzeti Tömörüléssel, egy nagyszámú, de több tekintetben megosztott baloldallal, egy elsősorban a 2027 utáni túlélésért küzdő elnöki táborral, illetve a teljes szétesés szélére jutó Köztársaságiakkal.
