A magyar GDP és az akkumulátoripar

Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter szerint jelenleg az akkumulátoripar adja a magyar GDP öt és fél százalékát, és ha a tervezett nagy gyárak megkezdik a termelést, ez az arány akár 10-11 százalékra is emelkedhet.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tarcalon megrendezett iconFeszt Gazdaságpolitikai Konferencia és Fesztivál eseményén Nagy Márton elmondta, hogy Magyarország évente 10 milliárd euró értékben exportál akkumulátort és kapcsolódó termékeket. A miniszter hozzátette, hogy a tervezett gyárak megvalósulása esetén Magyarország GDP-arányosan a világ élvonalába kerülhet az akkumulátoriparban.

Az elektromos autók piacának jelenlegi helyzetéről is beszélt a miniszter, kiemelve, hogy Európában nagy a töredezettség: Németországban egy nap alatt megszüntették az elektromos autókra vonatkozó támogatásokat, míg Franciaországban továbbra is erőteljesen támogatják az elektromos autók vásárlását. Nagy Márton szerint az elektromos autózásról összeurópai csomag összeállítására készülnek. A piac két-három év múlva lendülhet fel újra.

A nemzetgazdasági miniszter kiemelte, hogy Kínában az elektromos autók aránya az új autók eladásában már meghaladta a 30 százalékot, míg Európában ez az arány 15, az USA-ban pedig 5 százalék körül van. Magyarországon ez a mutató 6 százalék.

Nagy Márton szerint a következő 2-3 évben újra fellendülhet az elektromos autók piaca, mivel a kutatók jelenleg a jobb és olcsóbb akkumulátorok kidolgozásán dolgoznak. A foglalkoztatási mutatókról szólva a miniszter elmondta, hogy 80 ezerrel csökkent az inaktívak száma Magyarországon, és aki dolgozni akar, az munkát is talál. Az aktivitási ráta tekintetében Magyarország a hatodik helyen áll az EU-ban, a cél pedig az, hogy ez a mutató a svédekéhez hasonló, 85-86 százalékos szintre emelkedjen.

A költségvetési hiányról is beszélt a miniszter, amely tavaly 6,5 százalék volt, és bár az enyhe recesszió magas inflációval párosult, ezt gyorsan sikerült letörni, és jelenleg lassú növekedést tapasztalnak a hazai gazdaságban. A tervezett idei 2,5, jövőre pedig 4,1 százalékos növekedés eléréséhez az EU versenyképességének is rendben kell lennie. Nagy Márton szerint az idén 8-9 százalékos reálbér-növekedés várható, és hosszú távon a minimálbérnek és a garantált bérminimumnak „össze kell érnie”. Magyarországon jelenleg körülbelül 200 ezer ember kap minimálbért, míg a garantált bérminimum 800 ezer dolgozót érint.

A nemzetgazdasági miniszter arról is beszélt, hogy a jövőben szelektívebb és szigorúbb hozzáállás várható a kormány részéről azzal kapcsolatban, hogy honnan fogadnak vendégmunkásokat. Nagy szerint csak arra a területre engednek be vendégmunkásokat, ahová magyar munkaerő nem jut.

: MTI : Telex : MTI via iconFeszt Gazdaságpolitikai Konferencia és Fesztivál beszámoló