Irán választások: Az elnökválasztás, amely megváltoztathatja a térséget
Iránban június 28-án kerül sor a váratlanul előrehozott elnökválasztásra, amelyet Ebrahim Raiszi államfő halála váltott ki, miután helikoptere május 19-én rossz időjárási körülmények között lezuhant. Az esemény következtében az országban utódlási válság alakult ki, és a választásokat rekordmagas érdektelenség övezi.
Az iráni alkotmány értelmében az államfő halála esetén 50 napon belül ki kell írni az új választást, amelyre most mindössze 40 nap alatt került sor. Az iráni hatóságok gyorsan reagáltak az eseményekre, és hat jelöltet állítottak, akik közül a választópolgárok választhatnak. Minden jelölt elfogadja Hamenei ajatollah politikáját, és a jelöltek között megtalálható Mohammad Bagher Halibaf, a parlament jelenlegi elnöke, aki korábban Teherán polgármestere és az Iszlám Forradalmi Gárda légierejének parancsnoka volt. Halibaf kampányát egy korábbi botrány árnyékolja be, amely családtagjainak Törökországba tett bevásárlóútja miatt robbant ki. Alireza Zakani, Teherán jelenlegi polgármestere is a jelöltek között van, aki a kampány idejére nem nevezett ki helyettest, amiért sokan kritizálták. Maszúd Pezeskian, a parlamenti képviselő, aki a reformokat sürgeti, és jobb kapcsolatokat szeretne az Egyesült Államokkal, szintén jelölt. Mosztafa Pourmohammadi, a volt bel- és igazságügyi miniszter, aki meglepő kijelentéseivel sokkolta a közvéleményt, Amír-Hoszein Hazizadeh Hasemi, az iráni Mártírok és Veteránok Ügyei Alapítvány vezetője, valamint Szaíd Dzsalili, a Megoldási Tanács tagja és korábbi nukleáris főtárgyaló is a jelöltek között van.
A nemzetközi megfigyelőszervezetek szerint az iráni választási rendszer nem tekinthető szabadnak vagy tisztességesnek, mivel a jelölteknek át kell esniük az iráni Őrök Tanácsa átvilágításán. Az eseményről rendszeresen kizárják a nem megfelelőnek ítélt jelölteket, és a szavazólapokat manipulálják, hogy csak azok szerepeljenek rajta, akik megfelelnek a vallási vezetőknek. A választások másik érdekes kérdése az, hogy mennyire sikerült izgalmassá tenni a jelöltek listáját, tekintettel arra, hogy az irániak fokozódó elégedetlensége egyre inkább tetten érhető az érdektelenségen. A részvételi arány tartósan alacsony, ami több okra vezethető vissza, többek között a rendszer elleni tiltakozásra, a megfelelő jelölt hiányára, a nyugatos fordulatra, és arra, hogy az elnök döntéshozatali szintje nem a legmagasabb az országban.
A választások közeledtével Teherán próbál reagálni az érdektelenségre, például a szavazás időpontjának meghosszabbításával. Az állami média a parlamenti választások alacsony részvételi arányát kiemelkedőnek nevezte, mivel szerintük az elmúlt 45 év legerősebb bojkottkampányával kellett szembenézniük. Azonban a politikai vezetés számára vannak olyan visszajelzések, amelyeket nehéz lenne sikerként eladni, például az alacsony részvételi arány és a rontott szavazólapok magas aránya.
A választások után is fennáll a kérdés, hogy képes lesz-e az ajatollah konszolidálni a hatalmát, vagy Irán a jövőben is a reformpárti tömegekkel lesz kénytelen szembenézni. A 2022-es tüntetések már rávilágítottak arra, hogy elég lehet egy váratlan esemény ahhoz, hogy láncreakció induljon be, és tüntetések sorozata robbanjon ki a hatalom ellen.