Állami körök is állhatnak az embercsempész-hálózatok mögött
Az embercsempészés nem egy szokásos bűnözési forma, hibrid műveletekkel államok is használják a módszert, jelentette ki a biztonságpolitikai szakértő, Demkó Attila. A szakértők szerint súlyosabb büntetést kellene kiszabni az embecsempészekre, de a hálózat vezetőit – akik gyakran más országokból irányítják a rendszert – is el kellene számoltatni.
Egy bérelt személyautóban 14 afgánt szállított egy férfi, akit igazoltatni akart egy rendőr Bács-Kiskun vármegyében. A embercsempész a jelzésre nem állt meg, hanem a szabályokat megszegve továbbhajtott, majd egy vasoszlopnak ütközött. Az eset néhány éve történt, a migránsok indulás előtt 2200–2500 eurót helyeztek letétbe, amiből a szállítás után a vezető is kapott volna – állt az ügyészség vádiratában. A Kiskunhalasi Járásbíróság a férfit a váddal egyezően bűnösnek mondta ki, két év börtönbüntetést szabott ki rá, továbbá négy évre kiutasította Magyarország területéről. Az ítéletet mindenki tudomásul vette, így jogerős lett.
A migránscsempészés elleni, megújított uniós 2021-2025-ös cselekvési terv is kiemeli, hogy a migránscsempészés határokon átnyúló bűnözői tevékenység, amely veszélyezteti a migránsok életét, a haszonszerzés során semmibe veszi az emberi életet és méltóságot, továbbá aláássa az EU migrációkezelési célkitűzéseit és az érintett személyek alapvető jogait.
Az Európai Bizottság korábbi közleménye szerint az embercsempészek kockára teszik az emberek életét, mert nem valóságos kilátásokat ígérnek számukra, amellyel súlyos károkat okoznak a migránsoknak az adott országoknak. A legsúlyosabb eset a 2015-ös pandorfi tragédia volt, amely során 71 illegális migráns fulladt meg Magyarországon keresztül haladva, köztük csecsemők is. Holttestüket nem messze a határtól találták meg Ausztriában, egy leállósávban hagyott teherautóban. 2019-ben születtek ítéletek az ügyben.
A migránscsempészés folyamatos keresletet tart fenn, amely hatványozódni fog a demográfiai növekedés, társadalmi–gazdasági nehézségek, a munkalehetőségek hiányával, hátrányos megkülönböztetéssel, instabilitással, konfliktusokkal és környezetkárosodással jár. Az állásfoglalásban kitérnek arra, ahogy növekedik az esetek száma, úgy növekszik a gyors körülményekhez való alkalmazkodás, például az illegális szolgáltatások.
A csempészet különböző rendszereket használ akár az online rendszerektől és a bankolásokig. Az elkövetők a letétbe helyezett pénzt a szolgáltatás elvégzése után vehetik fel. Mobilalkalmazásokat és közösségi médiát használnak, amely nagy kihívást jelent a hatóságok számára. A Csempészhálózatok jelentős nyereségre tesznek szert, világszinten évi 4,7–6 milliárd EURót tesz ki a bevételük.
A migránscsempészéssel kapcsolatos ügyek kivizsgálása szerint a csempészszolgáltatások ára személyenként általában elérheti a 20 000 eurót. Vannak bűnözői körök, amelyek kötődnek az embercsemészethez, amelyek gyakorlatilag de facto állami körök is – jelentette ki Demkó Attila, biztonságpolitikai szakértő. Az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője szerint nem egy szimpla szokásos bűnözési forma, ugyanis hibrid műveletek során államok is használják a módszert, elég például Belarusznak Lengyelországgal és Litvániával szembeni fellépésére gondolni.
Az illegális határátlépést akadályozni, a büntetéseket növelni kell – jelentette ki Demkó Attila. A Büntető Törvénykönyv bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azokat, akik „államhatárnak más által a jogszabályi rendelkezések megszegésével történő átlépéséhez segítséget nyújt”. Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztésre számíthatnak azok, akik az embercsempészést vagyoni haszonszerzés végett több személynek segítséget nyújtva, vagy az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény, illetve eszköz megsemmisítésével vagy megrongálásával követik el.
Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója elmondta, hogy a hálózat legalján levő embereket tudják zömében a leggyorsabban elfogni, így a többezres szám, amelyet a büntetésvégrehajtási statisztikák mutatnak, ezek a könnyen pótolható csempészek, akiket akár 12 óra alatt is tudnak helyettesíteni. A főszervezők letartóztatása ugyanakkor hihetetlenül bonyolult, mert itt nemzetközi hálózatokról beszélünk, Afganisztántól, Németországig, Nigériától, Nagy-Britanniáig tartó hálózatokig, amelyek vezetői nem is Európában tartózkodnak.
Komoly erőforrásokat mozgatnak meg a hatóságok, de nehéz bizonyítékokat begyűjteni, mert a SIM-kártyák gyorsan cserélődnek, az utasítások olyan formában érkeznek, hogy nem lehet kideríteni, ki adta. A nemzetközi együttműködés ugyan működik, ott van a magyar fizikai határzár, illetve a rendőrség fellépése ugyancsak csökkenteni tudta az érkezésszámokat, illetve lehetővé tette az átkelők elfogását – akik aztán szerb területre visszavezetve gyakran újra megpróbáltak átkelni. 2023 őszétől tapasztalható szerb hatósági fellépés radikálisan visszavetette az illegális kísérleteket.
