Chang'e-6: Történelmi kőzetmintákat hozott a Hold túloldaláról a kínai űrszonda

A Chang'e-6 kínai űrszonda sikeresen visszatért a Földre közel két hónapos küldetése után, ritka és értékes holdkőzetekkel a fedélzetén, amelyek a Góbi-sivatagban, Belső-Mongólia Autonóm Területén landoltak. A kőzetek a tudósok szerint választ adhatnak a bolygók keletkezésével és a Naprendszer kialakulásával kapcsolatos fontos kérdésekre.

A Chang'e-6 űrszonda május 3-án indult útjára, és a Hold túloldalán, az Aitken-Déli Pólus medence térségében gyűjtött kőzeteket, ahol óriási kráterek és kevés sík felület található. A kőzetmintákat egy fúró és egy robotkar segítségével szerezte meg, továbbá a küldetés során fotókat készített és egy kínai zászlót is kitűzött.

Kína korábban bejelentette, hogy tervei között szerepel még 2030 előtt humán küldetést indítani a Holdra, ami azt jelenti, hogy egy kínai űrhajós akár 2030 körül sétálhat a Hold felszínén.

A Hold iránti érdeklődés az elmúlt években nőtt meg a világ űrhajózó nemzetei körében, mivel feltételezések szerint értékes nyersanyagokat rejt. A Chang'e-6 leszállóegységének a tervek szerint legfeljebb három nap állt rendelkezésére az anyagok felszínről történő összegyűjtésére. A küldetés célja körülbelül 2 kg anyag összegyűjtése volt, amit fúróval és mechanikus karral hajtottak végre. Sikeres gyűjtés esetén először a kínai tudósok elemezhetik a kőzeteket, amelyek 2,5 milliárd éves vulkanikus kőzeteket tartalmaznak, és korai meteorit-becsapódások nyomait is viselhetik.

A Földet közelítő aszteroidák is felkeltik a tudományos közösség figyelmét. Június 27-én és június 29-én is elhalad egy-egy aszteroida a Föld mellett. Az első, a 2011 UL21, jóval nagyobb és ismertebb, 2310 méter átmérőjű, és június 27-én közelíti meg a Földet, bár 17-szer messzebb lesz, mint a Föld és a Hold közötti legrövidebb távolság. A második, a 2024 MK, amelyet csak az idei évben fedeztek fel, kisebb méretű, 120 és 260 méter közötti átmérőjű, és június 29-én lesz a legközelebb a Földhöz, mindössze 290 ezer kilométerre, ami a Föld és a Hold közötti távolság nagyjából 75 százaléka. Az aszteroidák közelítése szinte egybeesik a Nemzetközi Aszteroida Nappal, amit minden évben június 30-án tartanak az 1908-as tunguszkai esemény emlékére.

Az Európai Űrügynökség (ESA) és a NASA együttműködésében végzett kutatások is arra irányulnak, hogy a Holdon és más égitesteken található anyagokat hogyan lehetne hatékonyan felhasználni. Az ESA tudósai nemrégiben egy 4,5 milliárd éves meteoritot daráltak porrá, és ebből a porból, valamint egy kevés politejsav és mesterséges regolit hozzáadásával 3D nyomtatással Lego építőkockára hasonlító építőanyagot, az úgynevezett ESA Space Brickset-et állítottak elő. A kísérlet célja az volt, hogy kiderítsék, mennyire lehet strapabíró és védelmet nyújtó egy ilyen elemekből álló épület a Holdon vagy a Marson az űrhajósok számára. Az ESA és a Lego együttműködése révén bemutatott téglák célja többek között az, hogy felkeltse a fiatalok érdeklődését az űrkutatás iránt.