Ijesztő mértékű az antibiotikum-rezisztencia Fekete-Afrikában, de Magyarországon is aggasztó a helyzet

Egyre több az antibiotikum-rezisztenciával küzdő gyerek Fekete-Afrikában, a kutatók szerint ördögi körrel állnak szemben, mert minden kórházba került gyermeket antibiotikummal kezelnek, és a legtöbb egészségügyi intézmény nem képes megkülönböztetni a bakteriális és vírusfertőzéseket. Magyarországon a serdülők egészségügyi helyzete szintén riasztó képet fest, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a pszichoszomatikus tünetek terén.

A szuperbaktérium-fertőzések aránytalanul nagy áldozatokat szednek Fekete-Afrikában, ahol a kisgyermekek körében „rendkívül aggasztó” a multirezisztens baktériumtörzsek aránya. A Genfi Egyetemi Kórház (HUG) és a Genfi Egyetem (UNIGE) által végzett elemzések több mint ezer, 2005 óta közzétett tanulmányt vizsgáltak át, és 122 tanulmányt vetettek alá mélyreható metaanalízisnek, amelyek arra a következtetésre jutottak, hogy a helyzet különösen Fekete-Afrikában aggasztó.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO globális egészségügyi válsághelyzetnek nyilvánította az antimikrobiális rezisztenciát, amely akkor alakul ki, amikor a baktériumok immunissá válnak az antibiotikumokkal szemben.

Ördögi kör

Az enterobaktériumok, amelyek az emésztőrendszerben találhatók és ismertek antibiotikum-rezisztencia kifejlesztéséről, felelősek a legtöbb invazív fertőzésért az újszülötteknél a régióban. Az első elemzés a régióban élő kisgyermekek vérében talált antibiotikum-rezisztens baktériumokat értékelte, és az eredmények a gyermekszepszis kezelésére ajánlott első- és másodvonalbeli antibiotikumokkal szembeni rezisztencia "nagyon magas szintjére" utaltak. Ha az első- és másodvonalbeli kezelések kudarcot vallanak, a régióban nem állnak rendelkezésre alternatív kezelési lehetőségek.

Fekete-Afrikában minden kórházba került gyermeket antibiotikummal kezelnek, és a legtöbb egészségügyi intézmény nem képes elvégezni azokat a vizsgálatokat, amelyek az antibiotikumot igénylő bakteriális fertőzés és a vírusfertőzés megkülönböztetéséhez szükségesek. Ez azért ördögi kör, mert az antibiotikumok helytelen használata növeli a rezisztens baktériumok arányát, amelyeket aztán nehezebb lesz kezelni.

Magyarországi helyzet

Magyarországon a serdülők egészségügyi helyzete is aggasztó képet fest. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának kutatói által végzett nemzetközi kutatás szerint a magyar fiatalok a táplálkozási szokások és a túlsúlyosság, a dohányzás és alkoholfogyasztás, az online bántalmazás, a saját egészség értékelése és bizonyos pszichoszomatikus tünetek gyakorisága tekintetében kedvezőtlen képet mutatnak.

A dohányzási és alkoholfogyasztási arányok az elmúlt négy évben ismét növekedést mutatnak. Körülbelül minden hatodik diák legalább hetente rágyújt, és az elektromos cigaretták egyre népszerűbbek, a gyerekek több mint egyharmada kipróbálta már ezeket. Az alkoholfogyasztás tekintetében a lányok körében nőtt azok száma, akik lerészegedtek.

A pszichoszomatikus tünetek, mint például a hasfájás, a fejfájás, a fáradtság és lehangoltság gyakorisága is jelentősen nőtt, ami a kutatók szerint összefügghet a koronavírus-járvánnyal, de más társadalmi és pszichológiai problémák is közrejátszhatnak ebben.

A magyar serdülők egészségmagatartását és életmódját vizsgáló kutatás rámutat arra is, hogy a mentális egészség már 2018-ban is aggasztó képet mutatott, és a következő felmérésekben az egészségműveltség és az egészségtudatosság kérdése fontos központi téma lehet.

A felmérés szerint a magyar fiatalok kedvezően nyilatkoztak családi és baráti kapcsolataikról, és a szülők továbbra is meghatározó személyiségek a gyerekek életében, de a kortárs bántalmazás továbbra is komoly probléma.