Ukrajna tárgyalna Oroszországgal a következő békecsúcson

Ukrajna kész lehet arra, hogy meghívja Oroszországot a következő nemzetközi konferenciára, ahol a béketárgyalások menetét tervezik megvitatni – jelentette ki Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője.

A Bloomberg szerint Jermak szerint a svájci békecsúcsot követően munkacsoportokban folytatódhat a fegyverszünet előkészítése. "Ez mind része egy közös tervnek, amelyet számos ország támogatni fog" – mondta Jermak, hozzátéve, hogy "lehetséges lesz meghívni Oroszország képviselőit is".

Oroszország korábban már kifejtette, hogy milyen feltételek mellett lenne kész a tűzszünetre és a béketárgyalásokra. Ezek a feltételek – köztük az általuk részben elfoglalt megyék teljes feladása és az ukrán NATO-csatlakozás leállítása – Ukrajna számára elfogadhatatlanok.

A svájci Bürgenstockban megrendezett kétnapos békekonferencián Oroszországot elítélő zárónyilatkozatot fogadtak el, amelyet a részt vevő 93 országból 81 írta alá. Azonban több ország, mint például India, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Indonézia, Mexikó, Örményország, Vatikán, Kolumbia és a Dél-afrikai Köztársaság nem írta alá. Oroszország nem kapott meghívót a találkozóra, míg legfontosabb szövetségese, Kína, lemondta a részvételt.

Az esemény fókuszában Ukrajna 10 pontos béketerve állt, amelyet az ukrán elnök először 2022 őszén vázolt fel, és az orosz csapatok teljes kivonását követeli a megszállt ukrán területekről. A találkozót többen a békefolyamat első lépésének tekintik. A résztvevő országok többsége aláírta a zárónyilatkozatot, a csúcson megállapodás született több különleges munkacsoport létrehozásáról is, amelyek egy következő alkalom előkészítését szolgálják „békeakciótervek kidolgozásával”.

Andrij Jermak Svájcban azt nyilatkozta, hogy „nem lesz kompromisszum a függetlenség, a szuverenitás vagy a területi integritás tekintetében”, egyúttal félresöpörte Kína távolmaradását, és azt javasolta, hogy ha elkészül a béketárgyalások közös terve, azt be lehetne mutatni Oroszországnak. „Úgy gondoljuk, hogy ez a második csúcstalálkozón, a vezetők szintjén megtörténhet” – mondta.

Kedden késő este, egy online sajtótájékoztatón Andrij Jermak úgy fogalmazott, hogy a munkacsoportok eredményei részei lesznek annak a közös tervnek, amelyet számos ország támogat majd egy második ülésen, és megismételte, hogy szerinte arra már meg lehetne hívni Oroszország képviselőjét is.

Az ukrán elnöki főtanácsadó sikerként könyvelte el a hétvégét. A második alkalom reprezentatívabb lesz – mondta, hozzátéve, hogy célja a háború befejezése és az általa okozott válságok rendezése lesz. Ukrajna szerinte nyitott és arra törekszik, hogy egyesítse a „felelős országokat”.

Zelenszkij a csúcsban bízott, Putyin az ultimátumban, az EU egyeztetne

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban kijelentette, hogy „esélyt akar adni a diplomáciának”, és meg akarja mutatni, hogy „közös erőfeszítésekkel” meg lehet állítani a háborúkat. „Hiszem, hogy a csúcstalálkozón történelmet írunk. Legyen minél hamarabb igazságos béke” – mondta.

Oroszország elnöke már korábban elutasította az ukrán békeformulát, Vlagyimir Putyin a hétvége előtt ismertette az orosz békefeltételeket. Kijelentette, hogy Oroszország tűzszünetet hirdet, és tárgyalásokat kezd Ukrajna elleni háborújának befejezéséről, ha Kijev beleegyezik NATO-csatlakozási ambícióinak feladásába, és teljes egészében átadja Oroszországnak azt a négy megyéjét, amelyre Moszkva igényt tart. A konferencián a résztvevő vezetők közül többen egyértelműen elutasították az ultimátumot. 

Az Európai Unió azt szorgalmazza, hogy ősszel már Oroszország részvételével folytatódjanak a tárgyalások Szaúd-Arábiában. Svájcban nem határoztak meg időkeretet a következő eseményre, a záródokumentumban sem szerepelt a második csúcstalálkozó sokat emlegetett kilátása. Kína – bár kihagyta a rendezvényt –  több kormányzatnál lobbizik egy alternatív béketervvel kapcsolatban.

A többség aláírta a zárónyilatkozatot, köztük Magyarország is

Az ukrajnai békéről szóló esemény zárónyilatkozatát a részt vevő 93 országból 81 írta alá, valamint az Európai Unió is. A legfontosabb kimaradók között szerepel India, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Indonézia, Mexikó, Örményország, a Vatikán, Kolumbia és a Dél-afrikai Köztársaság. Ezek az országok eleve külügyminiszteri vagy alsóbb szinten képviseltették magukat a tanácskozáson. A megfigyelőként részt vevő Brazília szintén nem írta alá a dokumentumot, de a konfliktusban közvetíteni próbáló Törökország igen. Magyarország szintén csatlakozott a békekonferencia zárónyilatkozatának aláíróihoz.

A záróközleményben, amely mindenekelőtt a nukleáris biztonságra, az élelmiszer-ellátás biztosítására és a hadifoglyok cseréjére összpontosít, az aláírók úgy fogalmaznak, hogy az ENSZ Alapokmánya, valamint „a területi épség és szuverenitás iránti tisztelet szolgálhat, illetve fog alapjául szolgálni egy átfogó, igazságos és tartós béke elérésének Ukrajnában”. 

„Az Oroszországi Föderáció háborúja Ukrajnával szemben nagymértékű emberi szenvedést és pusztítást okoz, illetve globális következményekkel járó kockázatokat és válságokat teremt” – hangsúlyozták a dokumentumban.

Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, csütörtöki élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.

Törökország magyarázatot követel

Törökország magyarázatot követel a svájci békekonferencia szervezőitől, amiért állami szereplőként kezelték a konstantinápolyi ortodox egyház képviseletét és azt állították, hogy egyeztetés történt a török képviselet és az egyház delegációja közt. Öncü Keçeli, a török külügyminisztérium szóvivője cáfolta, hogy Törökország bármilyen egyeztetést folytatott volna az egyházzal, és nem értik, miért kezelték a konferencia szervezői kvázi állami szereplőként a szervezetet. Magyarázatot kért a csúcstalálkozó szervezőitől, Svájctól és Ukrajnától a feneri görög patriarchátus aláírásának szerepeltetéséről a zárónyilatkozaton. Nemzetközi szemlélők szerint a konferencia eleve nem volt túl sikeres, hiszen a résztvevő 100 országból is csak a szereplők háromnegyede írta alá a zárónyilatkozatot, az aláírást pedig három ország is eltávolította az esemény után.